27 talált állásfoglalás a számla (helyesbítő) kifejezésre

Kérdés: Az egyik társaságnál a beszállító jóváíró számlát küld a garanciális javításokhoz felhasznált alkatrészekről, a másik társaságnál a beszállító nem ad számlát, csak garanciaelszámolási bizonylatot állít ki. Melyik a helyes? Mit tegyen az autókereskedő, ha a beszállító helytelenül jár el?

Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?

Kérdés: Külkereskedelmi cég reexportált árujának egy részét a külföldi vevő reklamáció miatt visszaküldte. Az így visszaküldött áruról a külföldi vevőnek, vagy a magyar külkereskedelmi cégnek kell-e bizonylatot kiállítania?

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?