25 cikk rendezése:
11. cikk / 25 Devizában kiállított számla helyesbítése
Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
12. cikk / 25 Helyesbítő, sztornószámla használata
Kérdés: Gépi számlázás esetén lehetséges-e a hagyományos módon sztornó-, illetve helyesbítő számlát kiállítani? Lehet-e alkalmazni az eddigi módszert a kézi számlázásoknál is, ha nem tudunk a rendszerrel a "számlával egy tekintet alá eső okirat"-ot kiállítani? Azért kérdezem, mert az egyik adóportálon a következő választ találtam: "A gyakorlatban felmerült igényeknek engedve egyszerűsödik a helyesbítő számla adattartalma. Az irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartamát módosítja. A bizonylaton a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell. A törvény továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti. Így a számla kibocsátója – saját döntése szerint – ennél bővebb tartalommal is kibocsáthatja a számlát. A törvény nem tiltja a régi elszámolási mód további használatát."
13. cikk / 25 Értékesített gépek garanciális javítása
Kérdés: Munkagépeket és azok alkatrészeit forgalmazó és ezeket szervizelő kft. termékeit Közösségen belül szerzi be. A kft. a garanciális javításokat is elvégzi, amellyel belföldi adóalanyt bíz meg. Ezt követően a külföldi kiállít egy jóváíró számlát, amely tartalmazza a garanciális javításokhoz szükséges alkatrészeket, munkadíjat is. A jóváíró számla dátuma a kibocsátás dátuma. A javításokhoz felhasznált és jóváírt alkatrész már korábban megérkezett. Ebben az esetben keletkezik-e fizetendő és levonható áfa? Amikor a jóváíró számla alkatrészt és munkadíj-jóváírást is tartalmaz, hogyan kezelendő közösségi áfa szempontjából? A számla könyvelésénél milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváíró tételeket elábé csökkenéseként vagy egyéb bevételként számoljuk el?
14. cikk / 25 Visszáru vagy visszaszámlázás
Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?
15. cikk / 25 Helyesbítő vagy sztornószámla
Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
16. cikk / 25 Előre kifizetett bérleti díj
Kérdés: 1997-ben előre kifizettük egy ingatlan (raktár) bérleti díját 20 évre, amelyet minden évben elhatároltunk. A szerződésben kikötött elővásárlási jogunkkal nem éltünk. 2007 áprilisában a bérbeadó az ingatlant értékesíti. Az elmaradt haszon címén lelépési díjat szeretnénk kérni. Hogyan történik az 1997-ben kiszámlázott bérleti díj visszavétele?
17. cikk / 25 Marketingakció árengedménye
Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
18. cikk / 25 Helyesbítő számla alapján az áfa visszaigénylése
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany a nagykereskedőtől helyesbítő számlát kap 1999. évre vonatkozóan. Kiderült, hogy az akkoriban 12%-os áfakulccsal és ITJ-számmal számlázott termék (a vámhatóság véleménye alapján) helyesen a normál kulcsba tartozott volna. A nagykereskedő szerint az utólag áthárított áfa az állami adóhatóságtól visszaigényelhető. Igaz ez?
19. cikk / 25 Garanciális javítás anyagainak elszámolása
Kérdés: Az egyik társaságnál a beszállító jóváíró számlát küld a garanciális javításokhoz felhasznált alkatrészekről, a másik társaságnál a beszállító nem ad számlát, csak garanciaelszámolási bizonylatot állít ki. Melyik a helyes? Mit tegyen az autókereskedő, ha a beszállító helytelenül jár el?
20. cikk / 25 Óvadék áfája
Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
