5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Alkalmazottaink részére mobiltelefon-használatot biztosítunk, amit kiszámlázunk a dolgozóknak. A dolgozók egy része a tételesen kapott számlarészletezés mellett feltünteti, hogy ebből mely hívások magáncélúak, és ez kerül számlázásra, más részük pedig úgy nyilatkozott, hogy nem akar tételes kigyűjtést végezni a magáncélú hívásokról, feléjük a hívásaik számla szerinti összegének 20%-a kerül továbbhárításra. Természetbeni juttatásért adót nem fizetünk az APEH-nak, mivel véleményünk szerint a magáncélú használatot továbbszámlázzuk. Segítségüket abban várjuk, hogy a továbbszámlázás módja véleményük szerint megfelelő-e 2008. 01. 01-től is, mert több előadáson ezzel kapcsolatosan ellentétes vélemény hangzott el.

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?

Kérdés: Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevételi nyilvántartást vezet. Ha bevétel csak gabonaértékesítésből származik, úgy az őstermelői igazolvány melléklete, az úgynevezett értékesítési betétlap vezetése e kötelezettségnek megfelelő-e?

Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.

Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!

Kérdés: A kht. – mint fenntartó – egy szakiskolát működtet. A fenntartó – túlnyomó részben – a szakiskolában tanulók létszáma alapján kapja az államtól a működéséhez szükséges normatívát, majd annak egy részét átutalja a szakiskolának. A kht. az iskola jövőbeni működtetése céljából ingatlant vásárolt, és azt a könyveiben tartja nyilván. A beszerzés pénzügyi fedezetét a normatíva iskolának át nem utalt része, illetve bérletidíj-bevétel, pénzügyi befektetések hozama biztosítja. Az ingatlan felújítását tervezik, addig azonban bérbeadás útján hasznosítják. Az ingatlanbeszerzés, illetve a felújítás pénzügyi fedezetéhez használt normatívát hogyan kell elszámolni? A kht. az iskola működésével kapcsolatban különböző költségeket számol el (megbízási díj és annak járulékai, egyéb szolgáltatások számlái). Ezek fedezetét is a normatíva jelenti, ami nem kerül átutalásra az iskolának. El lehet ezt a kht.-nél költségek ellentételezésére kapott támogatásként számolni? A felsorolt problémák a 2007. üzleti évet is érintik.

Kérdés: Cégünk magánszállásadással foglalkozik. A vendégház nyitásakor az árakat úgy alakítottuk ki, hogy azok tartalmazzák a reggelit és az idegenforgalmi adót is. Vendégeink szobafoglalásukat online felületen maguk végzik. A foglalást csak akkor garantáljuk, ha a várható teljes végösszeget előre átutalják. Ez esetben az előleg beérkezésekor előlegszámlát kell kiállítani. Milyen áfakulcsot kell alkalmazni? A végösszeg tartalmazhatja az idegenforgalmi adót is, de a foglaláskor nem derül ki, hogy a vendégnek kell-e azt fizetnie vagy nem kell. Helyesen járunk-e el, ha 20 százalékos előlegről állítjuk ki a számlát? Ez esetben, ha áfára kötelezett a vendég, és semmi egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe, a végszámla áfasora negatív értéket mutat az előleg levonása után.

Kérdés: Partnerünk évekkel ezelőtt (2004-ben és 2005-ben) féléves késéssel egyenlítette ki nagy összegű számláinkat. Most érvényesíteni szeretnénk a késedelmi kamatot és a kamatos kamatot (a késedelmi kamatnak a napjainkig görgetett, kamatoztatott összegét). Milyen feltételekkel érvényesíthetjük a késedelmi kamatot? Kell-e előzetes felszólítás? Érvényesíthetjük-e a kamatos kamatot? Mikor, milyen számlát kell kiállítanunk a kamatról?

Kérdés: Egyik szállítónk 2008. 05. 19-én küldte ki cégünknek késedelmi-kamat levelét, ami a 2007. 10. 10-től 2007. 11. 29-ig terjedő időszakról szól. A mérlegkészítés időpontja 2008. 02. 15-e volt. Hogyan könyveljük a késedelmi kamatot? Jogosan küldték ki majd fél évvel a befizetések után a késedelmikamat-közlést?