5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?

Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára a mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott összeget. A visszautalt összeg 2 db "tartozik jellegű" és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei, míg a "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatottak. Helyesen jártunk-e el 2005-ben, ha a visszatérített összeget egyéb bevételként számoltuk el?

Kérdés: Használt gépekből kibontott különböző részegységeket szereztünk be, amelyeket a beruházási számlára könyveltünk. Ahhoz, hogy ezen gépek működőképesek legyenek, egyes alkotóelemeiket ki kellett cserélni, más elemeiket lakatosrészlegünk készítette el. A csereanyagokat és a gépek működéséhez szükséges egyéb elemek elkészítéséhez szükséges anyagokat anyagköltségként számoltuk el (a társaság készletnyilvántartást nem vezet), a lakatosrészlegben felmerült bért pedig bérköltségként. A leírtak szerint felhasznált anyagok költségét és a részleg kapcsolódó bérköltségét aktivált saját teljesítményként vegyük figyelembe a befejezetlen beruházások között? (A társaság az eredménykimutatást összköltségeljárással készíti.) A kérdésben leírt könyvelés helyes-e? A lekötött tartalék a befejezetlen beruházásra igénybe vehető-e? Aktiváláskor milyen érték alapján kell az áfát megfizetni?

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?

Kérdés: A pékség naponta szállítja a pékárut az üzletekbe. A számlázás heti rendszerességgel történik. A számlákat készpénzzel egyenlítik ki. A teljesítés tényét milyen dokumentumokkal, milyen részletezettségben kell alátámasztani készpénzes és átutalásos fizetés esetén?

Kérdés: A vevőktől kapott előlegek 2005. 12. 31-ei mérlegértékét hogyan kell megállapítani, tekintettel az áfa 25 százalékáról 20 százalékra való csökkenésére? 2005-ben az előlegek után 25 százalék áfa került bevallásra, ezzel szemben 2006-ban, amikor a tényleges teljesítéssel a felek elszámolnak, a nettó értékbe a 2005-ben befolyt nettó előleget lehet csak beszámítani. (Feltételezem, hogy a felek nettó + áfa összegben határozták meg az ügylet ellenértékét!)

Kérdés: Kiadványunk a régió gazdasági-kulturális életével foglalkozik, árbevétele a cégek hirdetéseiből van. Egyes önkormányzatok – erejükhöz mérten – támogatják a kiadvány megjelenését. Akkor is írnánk róluk, ha egy fillérrel sem támogatnák a kiadványt. Az így jóváírt pénz tekinthető-e támogatásnak? Ha igen, akkor államháztartási támogatásnak minősül? Különös tekintettel az áfaarányosítás előírásaira.

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?

Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?