Találati lista:
821 Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása
Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?
822 Belga megrendelőnek gyártott gép magyarországi értékesítése
Kérdés: Egy magyarországi vállalkozás termelő géphez motort gyárt belga adóalany megrendelésére. A belga cég nem viszi (viteti) el a motort az országból, hanem egy magyarországi cégnek számlázza tovább. Milyen számlát bocsát ki a magyar értékesítő? Milyen számlát bocsát ki a belga cég a másik magyar adóalany felé? Ki fizet, és ki vonhat le áfát? A termék nem hagyja el az országot.
823 Gépjavítás Németországban és Magyarországon
Kérdés: Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ha egy magyar kft. Németországban gépet javít, a magyar cég áfamentes számlát ad, illetve ha a német kft. javít gépet Magyarországon, akkor ő is áfamentesen számláz?
824 Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása
Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
825 Anyavállalat által adott jutalom
Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?
826 Nyugta és számlázás
Kérdés: Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem kap egy szolgáltatásról számlát, ki követ el mulasztást, illetve ki sérti a számlaadással kapcsolatos előírásokat: a szolgáltatást igénybe vevő vagy a szolgáltató?
827 Visszáru számlázása
Kérdés: Uniós tagállami vevőnk 3 hónap múlva visszaküldi az általunk gyártott terméket, amelyről visszáruszámlát állítunk ki. Kérdésem, hogy milyen dátumú árfolyamot kell figyelembe vennünk?
828 Utólag kiállított számla
Kérdés: Vendégeink nemegyszer fizetéskor megelégednek a nyugtával, és utólag kérnek a fogyasztásról áfás számlát. Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy a nyugta eredeti példányának visszaadása után kiállítunk egy számlát, a nyugtát a számla másolati példányához csatoljuk, igazolva, hogy árbevételként csak a nyugtaadáskor lett elszámolva?
829 Láncértékesítés
Kérdés: Magyarországi cég közösségi adószám birtokában Ausztriában értékesít terméket, vevői között vannak, akik nem rendelkeznek közösségi azonosítóval. Azért, hogy az ilyen értékesítés után ne kelljen 15 százalék áfát fizetni, a cég Ausztriában is kért és kapott osztrák közösségi adószámot. Szabályos-e, hogy egy termékértékesítésről két számlát állítunk ki úgy, hogy az első számlát az eladó magyarországi cég közösségi adószámmal számlázza az ausztriai cégének 29/A szerinti adómentességgel, majd az ausztriai cég osztrák közösségi számmal értékesít az osztrák vevők felé 10 százalék áfával? A CMR és a szállítólevél kiállítása az első számlához kapcsolódik. Kiállíthatjuk-e mindkét számlát olyan bizonylattal, amelyet magyar nyomtatványboltban vettünk? A második számlára milyen teljesítési időpontot kell feltüntetni?
830 Import Közösségen belüli továbbértékesítése
Kérdés: Három társaság (japán, német és magyar) a következőkben állapodtak meg: a japán társaság terméket (gépsort) értékesít Magyarországra, itt vámolás alá helyezik, mivel a gépet belföldön használják, a számlázás a magyar cég felé történik. Azonban megállapodásuk alapján a gép tulajdonosa a német partner lesz, így a magyarnak egy számlát kell kiállítani az értékesítésről. A termék nem lépi át már a határt, hiszen több ezer tonnás gépről van szó, de a beruházás német könyvekben való kimutatása miatt a számlát a magyarnak ki kell állítani. A magyar adóalany ebben az esetben 20% áfát kell hogy felszámítson? Ahhoz, hogy ebből adómentes termékértékesítés(ek) legyen(ek), a gépet meg kell járatni először Németországba, majd vissza kell hozni Magyarországra? Abban az esetben, ha a német partner részére kerülne rögtön kiállításra a japán számla, akkor a németnek be kellene jelentkeznie Magyarországon regisztrált adóalanynak, hogy a vámáfát bevallja, és tárgyieszköz-beszerzés jogcímen vissza is igényelje?
