Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Részlet a válaszából: […] A gépjármű-értékesítés során felmerülő illeték, hatóságieljárási díj adómértékéről szóló 2002/92. Adózási kérdés alapján a gépjárműértékesítéséhez kapcsolódó illeték, illetve hatósági eljárási díj nem épülhetbe az értékesítés adóalapjába. Mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Mérnöki szolgáltatás a Közösségen belül (áfa)

Kérdés: Ügyfelem mérnöki szolgáltatást végez egy másik EU-tagállam adóalanya részére. Az ellenértéket áfa nélkül számlázza, a számlán feltüntetve, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. Az áfabevallásban a 80. sorban állítjuk be a 4 millió forintos bevételi küszöbérték megállapításához. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésihelyét az határozza meg, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik.Ez utóbbi esetekben az áfa nélküli számlázásnak az is feltétele,hogy az ügyfél a mérnöki szolgáltatást a megrendelő Közösségen belüli adóalanytagállamának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...helyett az értékesített termék adó nélküli, az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontjában (az adott esetben a számlázáskor)fennálló forgalmi értéke az adó alapja, ha az ellenérték az értékesített termékadó nélküli, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...felújításakor alakásszövetkezet a saját ingatlanát újította fel, és így értelmezhetetlen afelújítás költségeinek a továbbszámlázása a tagok és a nem tagok nevére, hiszenakkor a lakásszövetkezetnél értékesítést kellene elszámolni. A tagok, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Diktált árfolyam változásának elszámolása

Kérdés: A 2004. évi cukorrépa vételi ára euróban lett meghatározva, 250 forint/euró árfolyamon. Ezen az árfolyamon forintban számlázásra is került, amit a vevő kiegyenlített. A termékértékesítési szerződés szerint a 2004/2005. cukorgazdasági évben az EU Bizottság 2005 júliusában határozta meg a forint/euró árfolyamot, amelyet a cukorgyár 2005 novemberében juttatott el, kérve a számla helyesbítését 247,46 forint/euróra 2005. november 28-ai teljesítési határidővel. Érinti-e ez a változás a 2004. évet? Ugyanez vonatkozik az EU-adók 2004. évet érintő kiegészítő részére is? A végleges elszámolás 2004. évre 2005. november 30-a.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert egy új sajátos problémátvet fel. Alapos elemzést és jogalkotói döntést igényel az, hogy a valósgazdasági esemény időpontjától eltérő időpontban, azt követően bekövetkezőárváltozást lehet-e, illetve szükséges-e a jelenlegitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk a tárgyi adómentes bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó közüzemi díjakat a valós mérőórával mért fogyasztás alapján – mint közvetített szolgáltatást – számlázza tovább a bérbevevő felé (áfásan). A közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák nemcsak a továbbszámlázott, hanem a saját felhasználást is tartalmazzák. A közüzemi számlák helyes könyvelésére, illetve a bérlőnek küldött számlák helyes kiállítására vonatkozóan várjuk tájékoztatásukat!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosanszámlázott közüzemi díjak előzetesen felszámított áfája – ha az közvetítettszolgáltatásként nem kerül továbbszámlázásra – nem vonható le. A kérdés szerint a társaság továbbszámlázza a bérlők felé.Lényeges azonban az, hogy a bérlőkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Közvetítés harmadik országból történő közösségi beszerzésnél

Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?
Részlet a válaszából: […] ...cégnél könyvelni kell,függetlenül attól, hogy ez a beszerzés nem tartozik a magyar Áfa-tv. hatályaalá. Az olasz partner felé történő számlázáskor a számla szerinti értéket pedig– az Szt. előírásainak megfelelően – exportértékesítésként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
Kapcsolódó címke:

Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...isvonatkoznak az Szt. és a Ptk. előírásai. Sőt! Az építőipari kivitelezéssajátosságaiból következően az elvégzett munkák számlázása fokozottabbodafigyelést igényel.A kérdésben leírt esetben egyértelmű, hogy a szerződésaláírásakor kiállított számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címkék:    

Tagdíj számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 111. számában a 2287. számú kérdés a tagdíj számlázására vonatkozott. Kérjük a kérdésre adott válasz jogszabályi hátterét!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján minden gazdaságiműveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainakállományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani(készíteni). A (2) bekezdés szerint: a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
83
84
85
105