1000 cikk rendezése:
831. cikk / 1000 Innovációs járulék
Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
832. cikk / 1000 Közvetített szolgáltatások
Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
833. cikk / 1000 Energiaadó továbbszámlázása
Kérdés: Jogosult-e a cég a továbbszámlázott villamos energia mennyisége után az energiaadót is továbbszámlázni? A villamosenergia-felhasználás cégünk árammérőjén keresztül történik, érvényes szerződés alapján.
834. cikk / 1000 Pénztárgép használata régiségkereskedőnél
Kérdés: A kft. régiségkereskedéssel foglalkozik. Minden eladásról számlát állít ki a vevőnek. A pénztárgépbe a számla összege kerül, mivel a kft. a különbözet szerinti adózást választotta. (Külön analitikus nyilvántartást vezet a megvásárolt és az eladott árukról.) Kötelező-e ez esetben a pénztárgép használata? A napi bevétel igazolására nem elegendőek a kiállított számlák?
835. cikk / 1000 Bérleti jog értékesítése
Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?
836. cikk / 1000 Lakásbérlet külföldi személynek
Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
837. cikk / 1000 Szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés: A szálloda a vendégek részére szolgáltatást vásárol, amelyet magasabb értékben továbbszámláz a vendégeknek. Hogyan történik ennek az elszámolása?
838. cikk / 1000 Működésiköltség-hozzájárulás áfája
Kérdés: Társaságunk előzetesen elismert termelő-értékesítő szövetkezetként (TÉSZ) egy éve működik. Az első gazdasági évben a működési hozzájárulásról számlát állítottunk ki, 25 százalékos áfa felszámításával, mivel úgy gondoltuk, hogy a működéssel kapcsolatban felmerült költségek jó része 25 százalékos adó alá tartozik. A Számviteli Levelek 80. számában az 1663. kérdésre adott válasz szerint a működésiköltség-hozzájárulást az egyéb bevételek között kell elszámolni, amennyiben a mérlegkészítés időpontjáig a pénzügyi rendezés megtörtént. A válaszból az következik, hogy a működésiköltség-hozzájárulást nem kell számlázni, utána áfát sem kell felszámítani. Melyik jogszabályi rendelkezés felel meg a válaszban foglaltaknak?
839. cikk / 1000 Végrehajtást kérő által adott előleg
Kérdés: A végrehajtást kérő a kettős könyvvitelt vezető végrehajtó irodának munkadíjra és készkiadásra előleget fizet. Hogyan kell az így kapott összeget könyvelni és elszámolni, amikor a díjjegyzék elkészült?
840. cikk / 1000 El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása
Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
