Ingatlanértékesítés időpontja

Kérdés: Ingatlanértékesítés történt. Az adásvételi szerződés január 27-ei keltezésű. Ebben rögzítésre került: a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokbaadás a mai nappal megtörténik. Az adásvételi szerződés február 8-án került a földhivatalhoz beadásra, ahol az új tulajdonost március 16-án február 8-ával bejegyezték. Az értékesítésről a számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? A februári fizetést előlegként vagy részteljesítésként kell könyvelni? Az eladó meddig számolhatja el az ingatlan után az értékcsökkenést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy az új tulajdonost a földhivatal bejegyezze (a bejegyzéstkövetően történik a birtokbaadás), akkor az adásvétel teljesítésének,számlázásának időpontja március 16-a lenne. Ez esetben a februárban történtfizetést előlegként kellene számlázni és elszámolni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címke:

Számla kiállítása részszámla után

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kialakítani a számítógépes környezetet, a törvényi előírásokhoz kelligazítani az adatbázis-kezelésbeli logikai összefüggések és a számlázáskapcsolatát is. Elsődleges meghatározó szerepe tehát a törvényi előírásoknakvan. Ha ennek a számítógépes program nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem engedik meg a jövőben realizálódóárbevételnek a bevételek közötti kimutatását. Ha ilyen van, mert több évreelőre történt a kiszámlázás, akkor a következő évek árbevételét az Szt. 45.§-ának (5) bekezdése alapján időbelileg el kell határolni. (Ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címke:

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...devizaalapon meghatározott bérleti díj számlázásához abérleti szerződésben rögzíteni kell a bérleti díj devizában (például euróban)meghatározott összegét, továbbá azt, hogy a számlázáskor a devizábanmeghatározott bérleti díjat milyen árfolyammal számítják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatások értéke

Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egészben, de változatlan formában továbbértékesített(továbbszámlázott) szolgáltatás. A kérdésben leírt személyszállítás továbbszámlázása nemfelel meg a közvetített szolgáltatás alapvető követelményeinek, a létszámadatokalapján történő megosztással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Cégtelefon adója (eva)

Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy ha a szolgáltatás teljes ellenértékéneklegalább 30 százaléka továbbértékesítési céllal, közvetített szolgáltatáskénttovábbszámlázásra kerül, akkor az adóalany mentesül a részleges levonásitilalom...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:    

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. szerint a magáncélú használat értéke a kifizetőtterhelő forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével, és a nemforgalomarányos kiadásokból a forgalomarányos kiadásoknak a magáncélúhasználatra jutó értékével határozható meg. Ha nincs tételes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...isközvetített szolgáltatás lesz, ugyanolyan mértékű áfa felszámításával (illetvetárgyi adómentesen) történhet a bérleti díj továbbszámlázása.Más a helyzet az üzemeltetési költségek számlázásánál. Akérdésben felsoroltak – a telefondíj kivételével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Két számla egy termékértékesítésről

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján egyértelmű, akérdésben leírt termékértékesítést nem lehet (nem szabad) két számlávaldokumentálni. A kérdésben leírt számlázás esetén az Szt. 29. §-a is sérülne,hiszen hiányzik az első számla esetében a követelés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címke:

Pénzforgalmi elszámolás az angol partnerrel

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akérdező cég felé, amelyet a cég elszámolhat közvetített szolgáltatásként, haannak az angol partner felé történő továbbszámlázása megfelel az Szt. 3. §-a(4) bekezdésének 1. pontjában előírt követelményeknek. Ha nem felel meg,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címke:
1
…
81
82
83
…
107