4156 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni és nyilvántartani az úton lévő készletet?

Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?

Kérdés: Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó tevékenység végzésére bejelentkezett őstermelő haszonbérbe veszi az általa is 2%-ban tulajdonolt osztatlan közös tulajdonban lévő fás erdőterületet, a magánszemély tulajdonosokat képviselő erdőgazdálkodótól 7 éves, határozott idejű szerződéssel. Helyes-e, hogy a 100%-ot veszi bérbe, vagy csak 98%-ot? Az értékesített fából 2016. évben befolyt árbevételt a 2016. évi szja megállapításánál az erdőgazdálkodónak kifizetett haszonbérleti díjon felül csökkentheti-e az erdőhatóság által előírt kötelező erdő-újratelepítés, -pótlás, -gondozás, -karbantartás költségeivel, amennyiben az újratelepítő kivitelezővel 2016-ban megállapodik, és ki is fizeti neki a 7 évre járó díjat? Az értékesítést terhelő áfa összegéből levonható-e az újratelepítést végző kivitelezővel történt megállapodás alapján kifizetett összeg áfája, amely a 2017-2023 között ténylegesen teljesített újratelepítési költségeket terhelő előzetesen felszámított áfa? Ha előleget fizet az őstermelő az újratelepítő vállalkozásnak, a nettó előleg csökkenti-e az szja-alapot, az előleg áfája pedig az értékesítést terhelő fizetendő áfakötelezettséget?

Kérdés: A társaság a forgóeszközök között 1829 db részvényt mutatott ki 2015. 12. 31-én 8349 E Ft beszerzési áron. A részvényeket kezelő társaság felszámolása elkezdődött. A BEVA elszámolása alapján maximum 6105 E Ft-ot térít. Az 1829 db részvényből 243 db megvan, amelynek a beszerzési ára 1067 E Ft. A társaság a veszteség fedezetére 5868 E Ft-ot már megkapott. Jelenleg a részvények árfolyama 7258 E Ft/db, ha eladja a társaság, kap érte 1764 E Ft-ot, a különbözet árfolyamnyereség? A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: Egyházi intézményünk felhasználási szerződést kötött digitális tananyag fejlesztésére, valamint felhasználására. A szerződés 10 év időtartamú, határozott idejű, kizárólagos felhasználási jogot enged a felhasználó egyházi intézményünknek. A szerződés szerinti szerzői jogdíj 30%-a a felhasználási jogdíj ellenértéke. A szerzői jogdíj megfizetése számla alapján történik. A teljes szerzői jogdíjat az immateriális javak vagyoni értékű jogok sorra kell könyvelni, vagy meg kell bontani 70-30 százalék arányban, és így elkülönítetten könyvelni a felhasználási díjat a vagyoni értékű jogok között?

Kérdés: Államháztartási számvitel szerint a 13113-as főkönyvi szám a "kulturális javak értéke". Tárgyi eszközök mitől válnak kulturális javakká? Ha egy művész szobrot készít (akár földhöz épített, akár asztalra tehető), milyen megítélés alapján lesz kulturális jószág? A tárgyieszköz-nyilvántartó dönti el, hogy a gépekhez vagy a kulturális javakhoz sorolja? Melyikhez mi alapján?

Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?

Kérdés: A lízingcégtől a következő levelet kaptam. "A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban a futamidő végén visszavett eszközről a lízingbevevőnek bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítania a lízingbeadó felé a lízingbevevő által meg nem vásárolt, lízingbeadó számára visszaadott eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbeadónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés szabályai szerint kell elszámolnia. Az előzőek értelmében a lízingbevevőnek kell kiállítania bizonylatot, tehát a lízingbeadónak nem. Amennyiben kivizsgálásunk eredményével nem ért egyet, úgy fogyasztónak nem minősülő ügyfélként a polgári perrendtartás szabályai szerint az illetékes bírósághoz fordulhat." Több esetben olvastam a Számviteli Levelekben, hogy a lízingbeadó cégnek kell helyesbítő számlát kiállítania a személygépkocsi piaci értékéről nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbevevő visszaadja, vagy él a harmadik vevő kijelölési jogával. Akkor most mi a helyes?