4156 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?

Kérdés: A 2005. évi zárt végű pénzügyi lízingszerződést 2006. évben közös megegyezéssel megszüntettük. A lízingtárgyat helyesbítő számlával visszahoztuk. Hogyan kell a helyesbítő számlát ebben az esetben helyesen kiállítani? Hány százalékos áfával? Az Áfa-tv. 45. §-a szerint a helyesbítő számlán fel kell tüntetni az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet is.

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?

Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!

Kérdés: A kft. a 2003. évi eredményéből 5 millió forintot lekötött fejlesztésre. 2004. évi beruházásainak teljes összegben a lekötött tartalék terhére történtek. A 2626. kérdésre adott válaszukat úgy értelmezem, hogy miután a bekerülési érték azonos összegű a fejlesztési tartalék csökkenésével, a fenti beruházások után értékcsökkenést nem számolhatok el? Mi lesz a bruttó értékkel? Hogyan és mikor vezetem ki?

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?