Termelői hitelek adósságrendezése I.

Kérdés: Társaságunk a 215/2002. Korm. rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit hiteltörlesztésre fordított. Könyvelésünkben a támogatást árbevételként számoltuk el, és csökkentettük a társasági adó alapját. Helyesen jártunk el? A Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszban nem ez a megoldás szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...van szó, hanem a támogatás pénzeszközeivel történő hiteltörlesztésről. Így nem lehetséges más megoldás, mint amiről a Számviteli Levelek 66. számában az 1395. kérdésre adott válaszban írtunk: a kapott támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Termelői hitelek adósságrendezése II.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszunkat nem kell korrigálni. A csak hiteltörlesztésre fordítható támogatásnak a bevételek közötti elszámolása ellentétes a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...leírt, a számlák könyvelésére vonatkozó gyakorlat ellentétes az Szt. előírásaival.Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek az adott időszak eredménye meghatározásának szabályait rögzítik. Az Szt. 32-33. §-ai, illetve 44-45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...(ha egyéb módon nem állapítható meg) jutó fogyasztás díját könyvelni kell. Számla alapján nem lehet! Ez esetben kell az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében az időbeli elhatárolás módszerét alkalmazni mind az eladónál (T 3913 – K 91-92), mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a saját tőke kevesebb, mint az adott társasági formára előírt jegyzett tőke összege (3 millió forint), akkor a második év (2002) számviteli beszámolójának elfogadását követő 3 hónapon belül (tehát legkésőbb 2003. augusztus végéig) intézkednie kellett, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül használta a vendégházat.Az előbbiek szerinti nyilvántartás képezi alapját egyrészt az idegenforgalmi adónak, másrészt a számviteli elszámolásnak.A számviteli elszámolás szempontjából lényeges, hogy a vendégházzal kapcsolatos költségekből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Végelszámolás zárómérlegének közzététele

Kérdés: A tevékenységet lezáró, illetve a végelszámolás végén készítendő beszámolót közzé kell-e tenni? A közzététel léte vagy nem léte befolyásolhatja-e a könyvvizsgálati kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás sajátos számviteli feladatait a 225/2000. Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a gazdálkodó szervezetnek a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie. Mivel a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Részletre vásárlás és az áfa

Kérdés: A Számviteli Levelek 66. számában a 1378. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, az Áfa-tv. előírásaiból megállapítható-e megkötés a tulajdonjog-átruházás legkorábbi időpontjára vonatkozóan? A teljesítéssel együtt átszállhat-e a tulajdonjog akkor, ha a tulajdonba adás megelőzi a részletfizetéseket? Az APEH álláspontja szerint – ez esetben – nem részletvételről van szó, mert részletvételnél a tulajdonjog leghamarabb az első részlet megfizetésével szállhat át.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes részlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Adóalany-e az előtársaság?

Kérdés: Az Áfa-tv. szempontjából adóalanynak minősül-e az a gazdasági társaság (bt.), amely hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván végezni, és a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzési kérelmét? Jogosult-e az üzlet kialakításához, az árukészlet beszerzésének előzetesen felszámított áfáját visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...kötött tevékenységet nem végezhet, így ebből fizetendő adója nem keletkezhet.Az előtársaság adóbevallásairól részletesen írtunk a Számviteli Levelek 9. számában a 156. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Vámoltatás közvetett képviselet útján

Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...nevére szól a külföldi által kiállított számla. Ha a kérdésben szereplő társaság nevére, akkor a külföldről beszerzett terméket a számviteli elszámolásokban importként kell elszámolni (áfa szempontjából nem import). Amennyiben a vámjogi képviselő nevére, akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
1
338
339
340
398