Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni, ha a társaság megszűnésekor jut ahhoz hozzá a magánszemély, akkor pedig az árfolyamnyereség után adózik. (Az átalakulások számvitelével részletesen a Számviteli Levelek 2002. áprilisi különszámában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés bizonytalan, ha lesz is, akkor a használatból kivont eszköz mint anyag, illetve áru értékesíthető.A leírtak alapján, számviteli elszámolási szempontból azonosan kezelendő az, ha a személygépkocsit 4 hónapi használatra vásárolják, illetve 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Befektetési jegyek realizált hozama

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.A befektetési jegyek hozamának elszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 64. számában az 1340. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Megkötött szerződések átvállalása

Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?
Részlet a válaszából: […] ...illetően ténylegesen teljesítendő adókötelezettség ez esetben nincsen.A kérdés azonban nem ennyire egyértelmű a jövedelemadózás és a számviteli elszámolás oldaláról, ugyanis nem mindegy, hogy a megkötött (és milyen tartalmú) szerződéseit, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Maradványérték mellett elszámolt értékcsökkenés

Kérdés: A kft.-nél a személygépkocsik értékcsökkenése elszámolásánál az Szt. szerint nem lehet a maradványértéket figyelembe venni. A Tao-tv. szerint pedig az aktivált bruttó érték után kell az értékcsökkenést elszámolni. Így a bevallásban az adóalapot növelő-csökkentő tételek eltérőek lesznek. Úgy vélem, a Tao-tv. is az Szt. szerinti értékcsökkenés figyelembevételére utal. Melyik értelmezés a helyes? Lehet, hogy a maradványérték miatt külön analitikát kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési (bruttó) értékére vetítve állapítja meg. (A Tao-tv. nem számol a maradványértékkel.)A leírtakból az következik, hogy a számviteli elszámolásokban a Tao-tv. szerinti kulcsokat alkalmazzák, akkor az adóalapot növelő értékcsökkenési leírás eltér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] Ha a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizet tagjainak, akkor ezen jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amit a végleges osztalék után megállapított adóval szemben mint adóelőleget kell elszámolni. Az osztalékelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...hitelezői igények kielégítése árverési vétellel címmel feltett kérdésre a Számviteli Levelek 67. számában az 1400. kérdésnél válaszoltunk. A hivatkozott válasz adja meg a hátteret a jelen kérdésben megfogalmazottakhoz is, természetesen az egyszeres könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv.-nek a személyi jövedelemadózást érintő különös rendelkezései között nevesítetten szerepel, hogy az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Cél szerinti, közhasznú tevékenység

Kérdés: A közhasznú szervezeteknek elkülönítetten kell nyilvántartaniuk a közhasznú, a cél szerinti, a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeit, valamint azokat a költségeket, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak sem a közhasznú, sem a vállalkozási tevékenységhez. Mi a különbség a közhasznú és a cél szerinti tevékenység között? Hová kell besorolni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...bevételekhez kell hozzárendelni az elkülönített tevékenységek közvetlen költségeit, közvetlen ráfordításait (kiadásait) a vonatkozó számviteli kormányrendeletben megadott részletezéssel.Az alaptevékenységhez (ezen belül a közhasznú és a közhasznúnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. Az Szt. 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő nyilvántartást nem vezet, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról leltározással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
…
342
343
344
…
398