4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.

Kérdés: Interneten keresztül terméket értékesítő vállalkozás a megrendelőinek díjbekérőt küld, majd az ellenérték beérkezését követően előlegszámlát állít ki. Jelenlegi gyakorlatuk szerint a termék postára adásakor (amelyre 1-2 napon belül sor kerül) végszámla kiállítására már nem kerül sor. Helyes-e Önök szerint ez a gyakorlat? Szükséges-e előlegszámlát kibocsátani, nem lehetne a termék küldésekor normál számlát mellékelni? Ha kell az előlegszámla, nem kellene végszámlát is kibocsátani?

Kérdés: A következő bejövő szállítói számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni szállítói kötelezettségként? (Az üzleti évek 01. 01-től 12. 31-ig tartanak.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése: 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. – 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez túlfizetésként jelentkezik? A következő kimenő számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni vevőkövetelésként? (Az üzleti év a naptári évvel megegyezik.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. – 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez kötelezettségként jelentkezik?

Kérdés: A vállalkozás bankszámláját vezető pénzintézet a december havi bankkivonatot január 2-i dátummal zárta. A bankkivonat záróegyenlege a január 2-i tételeket is tartalmazza, mivel december 29-én történt készpénzfelvétel. Más pénzmozgás nem volt január 2-án. Az alábbi dátumokat jelölték a bankkivonaton: a készpénzfelvét esetén: értéknap: 2024. 01. 02. Készpénzfelvét díja esetében értéknap: 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2023. 12. 29. A tranzakciós díjrész esetében: értéknap 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2024. 01. 02. Könyvelés napja sehol sincs feltüntetve. Szerepeltetni kell-e a 2023. évi könyvelésben a 2023-ban megvalósult, de a bank által 2024. 01. 02-i értéknappal rögzített tételeket (készpénzfelvét, tranzakciós díj, készpénzfelvét díja)? Ha nem szerepeltetem, a bankkivonat záróegyenlege nem támasztja alá a mérlegértéket. December 29-én a készpénz bevételezésre került a pénztárba az átvezetési számlával szemben. Ha az átvezetési számla K egyenleget mutat, a bankbetétek egyenlegét csökkenti a mérlegben?

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.

Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 – K 58, majd a T 8 – K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?

Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.

Kérdés: A MOHU "önszámlázás" keretében a saját rendszerén belül és annak logója alatt szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel. Az ügylet áfamentes. Fizetési határidő 60 nap. A számlán feltüntetett gazdasági esemény megnevezése: Fólia, hulladék intézményi kompenzáció. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a bizonylatot a szállítónál, azaz a fizetésre kötelezett társaságnál?