4215 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: A társaság főtevékenységéhez kapcsolódó ipari csarnokot épít. Az építést idegen kivitelező végzi, az anyagot a társaság vásárolja meg, és bocsátja a beépítés időpontjában a kivitelező rendelkezésére. Az idegen kivitelező szolgáltatási díja 10 millió forint, a beruházáshoz vásárolt anyag 5 millió forint. Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint csak a beépített anyagot kell saját vállalkozásban végzett beruházásként elszámolni, a kivitelező számláit az 1. számlaosztályban kell elszámolni közvetlenül. A leírtak alapján mely értéket kell a bevallásnyomtatványon a saját vállalkozásban megvalósított beruházás soron szerepeltetni? Az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdése d) pontja szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházás alapján melyik összeget kell figyelembe venni?

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?

Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?

Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?

Kérdés: A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételéhez szükséges, 3 éves szakmai gyakorlatot lehet-e részmunkaidőben teljesíteni? Alkalmazottként dolgozó családtag töltheti-e gyakorlati idejét családi vállalkozású bt.-nél, kht.-nél?

Kérdés: Regisztráltatnia kell-e magát annak a mérlegképes könyvelőnek is, aki nem egyéni vállalkozóként, hanem egy intézménynél gazdasági vezetőként dolgozik?

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?