4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?

Kérdés: Az értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték témájával a Számviteli Levelek 1. számában a 13. kérdésre adott válasz foglalkozott. A választ azonban nem tudom kristálytisztán értelmezni. Kérdésem: a maradványérték meghatározását és alkalmazását "nem jelentős" esetnél az határozza-e meg, illetve attól függ-e, hogy a várható élettartam és a leírási kulcs megjelölése után, illetve alapján van-e (marad-e) leíratlan összeg? A választ példával kérem bemutatni.

Kérdés: Hogyan történik a kft. tulajdonában lévő szociális (üdülő) építmény hasznosításának elszámolása, ha azt a dolgozók üdültetésére használják? Mennyi legyen a dolgozók térítése? Milyen áfavonzata van a juttatásnak?

Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?

Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?

Kérdés: A számítógépes szoftvereket elég egy példányban megvenni, de ahhoz, hogy azt valamennyi gépen legálisan használjuk, a többi gépre is meg kell venni a licencet. A számlában "XY program licenc" vagy "XY program regisztráció" szerepel. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a tételeket – szoftverként – a szellemi termékek között tartjuk nyilván?

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.