358 talált cikk a székhely kifejezésre

Kérdés: A kft. tulajdonosa bérbe adja a saját tulajdonú ingatlanát a kft.-nek. A kft. székhelye egy másik ingatlanban van, ahol a központi ügyintézés is folyik. A tulajdonos ingatlanában csak tárgyalásokat, találkozókat tartanak. A tulajdonos ingatlanát fel kell-e tüntetni a társasági szerződésben, mint telephelyet, esetleg fióktelepet?

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdésem: 1. Az utazásszervezés költségeivel kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e 2009-es szabályok szerint? 2. 2010-es évre a változások érintik-e fentieket? 3. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815 szla.) vagy (52 szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?

Kérdés: Társaságunknál 2005-2006. évekre terjedően átfogó adóellenőrzés volt. Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a cégautók magáncélú használatának vizsgálata volt. A vizsgált időszakban a vállalkozás tulajdonában lévő személyautók után nem fizettünk cégautóadót. A cégautó magáncélú használatát az ügyvezető írásban megtiltotta, emellett a vállalkozási tevékenység érdekében használatra átadott cégautók költségeinek elszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezte a munkavállalókat. Az adóhatóság az útnyilvántartások hitelességét nem fogadja el, mert az esetenkénti tankolás napján nincs az útnyilvántartásban kiküldetés elszámolva (a tankolás a társaság székhelyén történt, ami megegyezik a cégautók tárolási helyével), illetve kifogásolja, hogy azokon nem szerepel az utazás dátuma mellett az indulás, érkezés időpontja. Magáncélú használatnak véli, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély állandó vagy eseti jelleggel a cégautó egyéb használatától függetlenül személyes célra (is) használja vagy használhatja. Határozatában többmilliós adókülönbözettel terheli társaságunkat, amely összeg meghaladja a vizsgált időszakban elszámolt cégautó üzemanyagköltségének háromszorosát. A társaság a cégautóadó alóli mentességet a tiltó rendelkezés és az útnyilvántartások együttes meglétén kívül mivel tudja bizonyítani, ha az Szja-tv. 2004. január 1-jétől már a magánhasználat lehetőségét is adóztatható tényállásnak tekinti?

Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?

Kérdés: A számviteli törvény 154/A. §-a (1) bekezdésének előírása alapján bizonyos külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei mentesülnek a fióktelep éves beszámolójának a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége alól. A számviteli törvény előírása szerint ezen fióktelepeknek a külföldi székhelyű vállalkozás éves beszámolóját, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolóját kell letétbe helyezni, közzétenni. Ezt a kötelezettséget magyar nyelven kell teljesíteni. Ha a fióktelep nem kíván élni a mentesítéssel – mert a külföldi beszámoló fordítása jelentős költségekkel járna –, akkor saját éves beszámolóját közzéteheti-e? Ha a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját magyar nyelven, elektronikus formában helyezik letétbe, teszik közzé, akkor a fordítást 2009. május 1-jétől milyen formátumban kell a cégszolgálat részére megküldeni?

Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?

Kérdés: A gazdasági társaság – munkavégzést nem végző – tagja minden hónapban az APEH-benzinár és a 9 Ft/km átalány alapján, útnyilvántartást mellékelve hivatalos célú gépkocsihasználatot számol el a társasággal (a gépkocsi a tag tulajdona). Az eseti gépkocsihasználatot továbbra is szeretné elszámolni. Kell-e cégautóadót fizetnie? Tudomása szerint az útnyilvántartást kiküldetési rendelvénynek kell felváltania.

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?