Szellemi munka apportálása

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbelihozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshozfűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Ebből az következik, hogyapportálni lehet a vagyoni értékkel rendelkező szellemi terméket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Munkaviszony mellett mellékszolgáltatás

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszony keretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és ezenfelül a társaságban mellékszolgáltatás keretében kíván a nem vezetői tisztséghez kapcsolódóan közreműködni. Díjazása után mennyi a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ha a korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa munkaviszonykeretén belül látja el az ügyvezetői tisztséget, és munkaviszonyában afoglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor a mellékszolgáltatása után, amelyettársas vállalkozóként lát el, a járulékokat a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Közösségen belül végzett munka adói, járulékai

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. felsorolja azokat a személyeket, akikre a magyartársadalombiztosítási jog nem terjed ki, esetükben járulékfizetésikötelezettség sem keletkezik. A biztosítás nem terjed ki a Tbj-tv. 13. §-ánaka) pontjában említett közösségi rendelet hatálya alatt álló személyre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számítkülföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területénkívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (akiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Nyugdíjas beltag, mint a munkáltatói jogok gyakorlója

Kérdés: Ha a bt.-ben a társasági szerződés szerint a nyugdíjas beltag a munkáltatói jogok gyakorlója, de ezenkívül mást nem végez a cégben, az személyes közreműködésnek számít-e? A tényleges tevékenységet a másik ügyvezető beltag végzi munkaviszonyban. (Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlása személyes közreműködésnek minősül, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a nyugdíjas tag után.)
Részlet a válaszából: […] A Gt. 91. §-a szerint a társaság bármely tagja a társaságiszerződés rendelkezése vagy a többi taggal való különmegállapodás alapjánszemélyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyesközreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Devizaalapon meghatározott munkabér

Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?
Részlet a válaszából: […] A válaszadás előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azMt. 154. §-a alapján a munkabért megállapítani és kifizetni is csak a magyartörvényes pénznemben (forintban) lehet. (Ez a követelmény érvényes a tagijövedelem, a személyes közreműködés ellenértékének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámába az alábbi jogviszonyok beletartoznak-e, és ezért az egyéb feltételek teljesítése esetén az adott vállalkozások a 10%-os kedvezményes társaságiadó-kulcsot igénybe vehetik-e (gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, választott tisztségviselője, egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa)?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma amunkavégzésre irányuló jogviszonyban állók átlagos állományi létszáma.Munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévőnek számít a munkaviszony, amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül a bedolgozói jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a szabályozza, hogy mi minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § kiegészítő tevékenységre vonatkozórendelkezései:"e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetvetársas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjaskéntfolytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Ekho a felhasználói díjnál

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik, szerzőinktől felhasználási szerződés keretében vásároljuk meg műveik felhasználói jogdíját. A művek megírásának díja 2 tételből áll össze: egyrészt a személyes közreműködés díja, másrészt a felhasználói jogdíj. Kérdésünk az, hogy alkalmazható-e az ekho szabálya a felhasználóijogdíj-részre? A mi értelmezésünk szerint nem, mivel nem járulékköteles a felhasználói rész.
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. hatálya alá tartozó foglalkozású magánszemély,így az író akkor választhatja az ekhót, ha a foglalkozása szerintitevékenységből bevételt szerez, és további feltételeknek is megfelel. Alegfontosabb feltétel, hogy az ekhót választani szándékozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
1
6
7
8
12