Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésben leírtak a Ptk.586-590. §-aiban szabályozott tartási szerződés előírásainak megtartásáttükrözik. Így csak a számviteli és adózási kérdésekre kell választ adni, bár aválaszadáshoz vissza kell utalni az eltartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás

Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja aztszabályozza, hogy a munkáltató (a kft.) által a munkavállaló részéreétkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása(biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Sajátos biztosítási konstrukció

Kérdés: A kft. olyan biztosítást kötött, amelyben a biztosítottak a társaság név szerint megnevezett dolgozói, a biztosítás időtartama 5 év, kedvezményezett kockázati, baleseti halál esetére szóló fedezetre a kft. Ha a kockázati vagy baleseti halál 5 éven belül nem következik be, a kft. a biztosítótól nem kap semmit. Ha bekövetkezik, a kft. a biztosító által utalt összeget maradéktalanul továbbutalja a biztosított dolgozó hozzátartozójának. Kérdés: A kifizetett teljes biztosítási költség elszámolható-e a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett teljes biztosítási költséget az átutalássalegyidejűleg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, mivela kft. által kifizetett teljes biztosítási díj azonnali és véglegesvagyonvesztésnek minősül.Bár a kérdés szerint a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Oktatási költség

Kérdés: Internetes kereskedelemmel foglalkozó cég (csak a jutalékból van bevétele) elszámolhatja-e adómentesen a beszervezni kivánt magánszemély oktatási költségét? A kifizető tevékenységében közvetlenül nem vesz részt a magánszemély.
Részlet a válaszából: […] A jövedelem kiszámításánál a magánszemély helyett vállaltképzési költséget nem kell figyelembe venni a következő esetekben:– munkáltatói elrendelés alapján, ha a képzés a munkakörbetöltéséhez szükséges ismeret megszerzését célozza;– ha a képzés a kifizetővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Internetdíj elszámolása

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak természetbeni juttatásként internetdíjat fizet számla ellenében. A kifizetéshez kérjük a névre szóló számlát és a kiegyenlítés igazolását. Van-e valamilyen akadálya annak, hogy januárban az előző évi decemberi előfizetési számla alapján a tárgyévi keret terhére kifizessük az adómentes természetbeni juttatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen, van akadálya!Az Szt. 165. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli(könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatalapján szabad adatokat bejegyezni. A bejegyzéshez az is szükséges, hogy ateljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kiküldetési rendelvénynem azonos az útnyilvántartással, sem tartalmában, sem használatában.Mi a kiküldetés? Kiküldetési rendelvény? Költségelszámolás.Az Mt. 105. §-a alapján a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen, a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Személygépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. §-a alapján a cégautóadót 2009. február 1-jétőla személygépkocsi tulajdonosának kell megfizetnie. Ez igaz abban az esetben is,ha a társaság a személyautókat béreli, függetlenül attól, hogy a bérbeadó magánszemélyvagy nem magánszemély. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Elektronikus könyv elkészítésének minősítése

Kérdés: A megbízás tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató e-bookjának (elektronikus könyv) elkészítése. Az e-book a kivitelező vállalkozó önálló szellemi terméke, amelyre a megbízónak korlátlan felhasználási jogot ad. Ellenérték fejében történő forgalomba hozatal, hozzáférés engedélyezése esetén azonban szerzői jogdíjat kell fizetni. Helyes-e az immateriális javak közötti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Mivel a megbízó az e-book korlátlan felhasználási jogátvette meg, a fizetett ellenértéket az immateriális javak között – mint vagyoniértékű jogot – indokolt kimutatni, az ellenérték fejében történő forgalombahozatal, hozzáférés engedélyezésekor fizetett szerzői díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Tanfolyamokon étkezési utalvány

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy az étkezési utalványellenében az étkeztetést biztosítónál étel vásárolható az étkezési utalványértékében. Az étkeztetést biztosító ételárai magukban kell, hogy foglalják azételek áfáját is. Így az étkezési utalvány valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Magánszemélynek pénzbeli nyeremény

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a alá a kérdés szerinti pénzbeli nyereményakkor tartozik, ha ezen paragrafus (1) bekezdésében foglaltak is teljesülnek.A magánszemély(ek)nek kifizetett pénzbeli nyeremény – akérdésben leírtak alapján – nem minősül ellenértéknek, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
1
38
39
40
64