647 talált cikk a személyi jellegű kifejezésre

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.

Kérdés: Magánszemély iroda céljára bérbe adja lakását 0 Ft bérleti díj ellenében. A szerződésben kiköthetik-e, hogy a közüzemi szolgáltatások, illetve például az épület őrzésének költségeit a bérbevevő fizeti és számolja el költségként? A szolgáltatások költségszámlái a magánszemély nevére szólnak.

Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalatánál dolgoznak kiküldetésben, illetve ügyvezetői tisztségben német állampolgárok, s itt-tartózkodásuk idejére a magyar leányvállalat bérel részükre lakást, s annak díját nem terhelik át az anyacégre! Mi a helyes számviteli, illetve adózási elszámolása a kifizetett bérleti díjaknak? A magánszemélyeknél jövedelemnek számít? (Bérleti díjként elszámolható, vagy természetbeni juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmének minősül)?

Kérdés: Vállalkozásunknál 2004-ben kezdődött el és 2006-ban fejeződött be az üzemanyagtartályok felújítása idegen kivitelezővel. Ezzel egyidejűleg a környezetvédelem által előírt betontálcát az üzemanyagkúthoz saját vállalkozásban készítettük el. Az idegen kivitelező számlái 2,6 millió Ft+áfa, a vásárolt anyag 0,4 millió Ft+áfa, a saját teljesítmény 0,3 millió Ft. Saját rezsis beruházásnak minősül-e az elvégzett felújítás és a betontálca-építés együttesen? Ha nem, milyen összeget képvisel a beruházás? Hogyan kell eljárni az áfabevallás kitöltésénél? Hogyan történik a számviteli elszámolás?

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?