A minimum- és a tényleges járulékalap közötti különbözet (szja)

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha afoglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme nem éri el aminimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az államiadóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli. Minda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] Ha a tanulmányi szerződést felbontják, és az átvállaltoktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:

Lakásbérleti díj elszámolása az anyacég helyett

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalatánál dolgoznak kiküldetésben, illetve ügyvezetői tisztségben német állampolgárok, s itt-tartózkodásuk idejére a magyar leányvállalat bérel részükre lakást, s annak díját nem terhelik át az anyacégre! Mi a helyes számviteli, illetve adózási elszámolása a kifizetett bérleti díjaknak? A magánszemélyeknél jövedelemnek számít? (Bérleti díjként elszámolható, vagy természetbeni juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmének minősül)?
Részlet a válaszából: […] A német anyacég magyar leányvállalatánál kiküldetésbendolgozók számára történő lakásjuttatás bérleti díja elszámolható hivataliüzleti utazás címén. A hivatali üzleti utazás esetén az utazási költségbevételnek nem számító tétel az Szja-tv. 7. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítás, beruházás minősítése

Kérdés: Vállalkozásunknál 2004-ben kezdődött el és 2006-ban fejeződött be az üzemanyagtartályok felújítása idegen kivitelezővel. Ezzel egyidejűleg a környezetvédelem által előírt betontálcát az üzemanyagkúthoz saját vállalkozásban készítettük el. Az idegen kivitelező számlái 2,6 millió Ft+áfa, a vásárolt anyag 0,4 millió Ft+áfa, a saját teljesítmény 0,3 millió Ft. Saját rezsis beruházásnak minősül-e az elvégzett felújítás és a betontálca-építés együttesen? Ha nem, milyen összeget képvisel a beruházás? Hogyan kell eljárni az áfabevallás kitöltésénél? Hogyan történik a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy feltételezzük, azüzemanyagtartályokon végzett munkák valóban megfelelnek az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontjában körülírt felújítás követelményeinek. A kérdésben szóvan vásárolt anyagról is, csak azt nem közölték, hogy a vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Társasági adó könyvelése

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint az adózás előtti eredménymegállapítása a 493. számlán összköltségeljárással készített eredménykimutatásesetén:– az anyagjellegű ráfordítások átvezetése: T 493– K 81;– a személyi jellegű ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, egyrészt a válasz megértéseérdekében, másrészt azért, hogy bemutassuk, a gazdasági életben milyen fontosszerepe van a jól megfogalmazott szerződésnek, mivel szerződés hiányában azinkorrekt kapcsolatok milyen súlyos következményekkel járnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címke:

Az ötös számlaosztály számláinak zárása

Kérdés: Az év végi zárásban az 5. számlaosztály számláit össze kell vezetni a 8. számlaosztály megfelelő számláival. Az aktivált saját teljesítmények értéke számla melyik 8. számlaosztály számlára kerül átvezetésre?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz a kérdésre az, hogy egyikre sem.Az 5. számlaosztály számláinak év végi zárása annakfüggvényében más és más, hogy a társaság az eredménykimutatástösszköltségeljárással vagy forgalmiköltség-eljárással készíti-e el. Továbbieltérő elszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállaló bére

Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az 1997. évi LXXIV.törvény szűkebben értelmezi az alkalmi munkavállalói könyvvel történőfoglalkoztatást, mint a munkaügyi statisztika.A hivatkozott törvény 2. §-a alapján a törvényalkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címke:

Nyeremény adózása

Kérdés: Egy kft. olyan árusítóautomatákat üzemeltet, ahol a termék vásárlásakor a vevő bónuszként egy nyerési lehetőséget is kap. Az automatán elhelyezett gombok elfordításával egy kódszámot eltalál, kap egy ajándékot, ami lehet tárgy (pl. tv, utazás, pénz). A nyeremény átvétele a kft. telephelyén történik. A nyereményre az Szja-tv. mely paragrafusa vonatkozik? (Természetbeni juttatás, nyereményből származó jövedelem?) Kell-e szja-előleget levonni, hogyan kell dokumentálni? Hogyan kell a gazdasági eseményt könyvelni (ajándék beszerzése, átadása)?
Részlet a válaszából: […] A nyeremény adózására vonatkozó szabályokat az Szja-tv. 76.§-a tartalmazza. Ezek a szabályok azonban a szerencsejáték szervezéséről szólótörvény hatálya alá tartozó nyereményekre vonatkoznak. A magánszemélynek adottnyereményre nem alkalmazhatóak az Szja-tv. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címke:

Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] A golfklubtagsági díjat az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni, mivel a tagsági díj fizetése a társaságvezetői részére biztosítja a játékjogot, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
46
47
48
65