Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

17 találat a megadott lakásbérlet tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Lakásbérlet díjának elszámolása
Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
Részlet a válaszból: […]százalék egészségügyi hozzájárulást. Az alkalmazott adózási móddal kapcsolatban a belső szabályzatban azt kell egyértelműen tisztázni, hogy az Szja-tv. 70. §-a (1a) bekezdésének az a) vagy a b) pontja szerint tekintették-e a juttatást egyes meghatározott juttatásnak. A két pont között az a különbség, hogy az a) pont esetében az a feltétel, hogy minden érintett dolgozó vonatkozásában a feltételeknek és a juttatás értékének azonosnak kell lennie, a b) pont esetében csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6135
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A lakás - az előbbiekből következően - tehát akkor tekinthető munkásszállásnak, ha azon belül lakóhelyiségenként (azaz szobánként) legalább kettő a kft.-vel munkaviszonyban lévő munkavállaló elhelyezésére szolgál, ha abban szobánként legalább két főt helyeznek el, olyan munkavállalókat, akiknek nincs (sem állandó, sem ideiglenes) lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van (ahol a munkaszerződése szerint munkavégzésre kötelezett). Az Szja-tv. 1. számú melléklete[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4892
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3. találat: Lakásfenntartás áfája
Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó, továbbá - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Bár a törvény felújításról szól, az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezéseinek többször megjelent értelmezése alapján (Számviteli Levelek 230. számában a 4758. kérdésre, illetve a 235. számban a 4868. kérdésre adott válaszokban kifejtett módon) a bérelt lakásban lévő iroda állagmegóvásának, fenntartásának, karbantartásának a költségeit, a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfa sem vonható le. Mit tehet a kérdező? Amíg a tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel, addig csak annyit, hogy a beszerzések áfáját a bekerülési érték részének tekinti, illetve a szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját is költségként számolja el. Egyetlen lakásnak a bérelt irodakénti használata nem feltétlenül indokolja az átminősítést, még a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4886
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Lakásbérleti díj elszámolása az anyacég helyett
Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalatánál dolgoznak kiküldetésben, illetve ügyvezetői tisztségben német állampolgárok, s itt-tartózkodásuk idejére a magyar leányvállalat bérel részükre lakást, s annak díját nem terhelik át az anyacégre! Mi a helyes számviteli, illetve adózási elszámolása a kifizetett bérleti díjaknak? A magánszemélyeknél jövedelemnek számít? (Bérleti díjként elszámolható, vagy természetbeni juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmének minősül)?
Részlet a válaszból: […]pontja alapján. Más a helyzet az ügyvezető esetében, mivel ő nem kiküldetésben, hanem folyamatosan ügyvezetői tisztségben Magyarországon tartózkodik. Esetében a juttatás értéke nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Természetbeni juttatásként akkor lehet elszámolni a bérleti díjat, ha belső szabályzat rendelkezik arról, hogy a dolgozók meghatározott csoportja részesülhet ilyen juttatásban. Az előbbiekből következik a számviteli elszámolás is. A magyar leányvállalatnál kiküldetésben lévő dolgozók számára biztosított lakás bérleti díját az igénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2750
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Dolgozó részére bérelt lakás
Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának - mint természetbeni juttatásnak - az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszból: […]megfizetett lakásbérlet egésze a magánszemély összevonandó jövedelme. Ilyen esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak, ha a személyesen közreműködő tagjáról van szó, a törvényi előírások szerint akkor is meg kell fizetnie az adóelőleget és az egyéni járulékot, ha azt nem tudta levonni. A befizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie, és ezt a követelést a későbbiekben bármely általa kifizetendő kötelezettségébe beszámíthatja. A törvény azonban a rendszeres bérből való levonás lehetőségét oly módon korlátozza, hogy a levonás után a dolgozónak kifizetendő összeg nem lehet kevesebb az adott hónap első napján érvényes minimálbér felénél. Amennyiben hat hónap alatt a követelés kiegyenlítése nem történik meg, kamatkülönbözet címén a magánszemélynek munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelme keletkezik, ha nem fizet a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1935
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Lakásbérlet külföldi személynek
Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszból: […]majd a bérleti díjat kiszámlázza az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély részére történő természetbeni juttatás után az adó megfizetésére 2004. évtől minden esetben a kifizető
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1921
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Lakásbérlet belföldi személynek
Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint - a szerződésben foglaltak alapján - a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszból: […]formákat. A lakásbérlet akkor lehet természetbeni juttatás, ha az hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódik. Egyéb esetben a magánszemély olyan jövedelme, mint amilyen jogviszonyra tekintettel kapja a juttatást. Ennek eredményeképpen a példa szerinti esetben, ha a budapesti leányvállalat lakást bérelt a vidéki leányvállalat alkalmazottjának, akkor ezen a címen keletkező jövedelem a magánszemély egyéb jövedelme, mivel a juttatást nem a budapesti leányvállalat alkalmazottjaként kapja és nem kiküldetésre tekintettel. Ha a budapesti leányvállalat 2003-2004-ben egyszerűen továbbszámlázza a vidéki leányvállalatnak a lakásbérleti szolgáltatást, akkor adókkal, járulékokkal nem kell számolnia. Ebben az esetben a vidéki leányvállalatnál az adófizetési kötelezettség attól függően áll fel, hogy a lakásbérlet milyen célból történik. Ha a lakásbérlés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1920
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Lakásbérlet díjának elszámolása
Kérdés: Társaságunk lakást bérel magánszemélytől egyik dolgozója részére. Kifizetéskor levonásra kerül a 20 százalék szja, amit bevallunk és befizetünk. Hogyan kell a levont szja-t elszámolni?
Részlet a válaszból: […]könyvelési tételek: a számla szerinti érték elszámolása természetbeni juttatásként: T 551 - K 4543; a számla értéke alapján az Szja-tv. 74. §-a szerinti jövedelemadó (20 százalék) elszámolása (levonása és elszámolása befizetési kötelezettségként): T 4543 - K 462; a számla szja-val csökkentett összegének kifizetése, átutalása: T 4543 - K 381, 384; a levont és bevallott szja befizetése: T 462 - K 384. A dolgozók részére bérelt lakás bérleti díja természetbeni juttatásnak minősül (nem tartozik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1620
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség
Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszból: […]kifogásolható, ha a juttatás adókötelezettségére az Szja-tv. 69. §-ában foglaltakat alkalmazza. A 2003. évtől változó szabályok lényegében változatlanok, de "ráerősítettek" a nemzetközi szerződés elsőbbségére. Emellett azonban nincs akadálya annak, hogy a kifizető eltekintsen a vonatkozó szabályozástól, és megfizesse az adót. Ha a bevétel nem minősül belföldről származónak, vagy a nemzetközi szerződés alapján külföldön is adóztatható, akkor függetlenül attól, hogy a kifizető esetleg megfizeti az adót, ez a tény nem mentesíti az alól a kötelezettsége alól, hogy nem kell megvizsgálnia, hogy hol keletkezik az adófizetési kötelezettség. Ha nincs adófizetési kötelezettsége, feltehetően önként nem fog adófizetést felvállalni. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelem: az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott, kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A foglalkoztató társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után áll fenn. Ilyen jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs. Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a munkáltatót, illetőleg kifizetőt az általa, az Szja-tv. szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a törvény 3. §-ában meghatározott jövedelem után terhelte azzal, hogy az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülő magánszemély(ek) illetőségétől függetlenül kellett megállapítani. A 2003. évtől hatályos szabályok szerint ezen juttatás után a Tbj-tv. 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozók esetében már nincs ilyen kötelezettség. A fentiekben leírtak figyelembevétele mellett, és tekintettel arra, hogy a kérdésben megnevezettek tevékenysége a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, a költségeket a következők szerint kell elszámolni. a) Az anyavállalattal munkaviszonyban álló, folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezető részére bérelt lakás bérleti díja természetbeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1129
10. találat: Lakásbérlet iroda és lakhely céljára
Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, tekintettel a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezet 4. pontjában foglaltakra. A leírtakból az is következik,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 386
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést