Személyi jellegű egyéb kifizetések járulékai

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetések járulékait hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A személyi jellegű egyéb kifizetések különböző jogcímen merülhetnek fel. Általános szabálynak kell tekinteni, hogy azon a számlán kell könyvelni a személyi jellegű egyéb kifizetések személyi jövedelemadóját, amely jogcímhez az kapcsolódik. Így– a béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] A hétvégi pihenés alkalmával felmerült összes költség egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja-tv. szerint, eltérően a reprezentációra vonatkozó szabályozástól, ahol például a rendezvényen hivatalosan részt vevők utazási és szállásköltsége nem része az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Karácsonyi ajándék

Kérdés: Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. meghatározása szerint üzleti ajándéknak csak a karácsonyi fogadáson adott ajándék minősülhet. A kiküldött meghívók költsége a reprezentációs költség részét képezi, mivel az a karácsonyi ünnepség megszervezésével kapcsolatos. Jelen esetben adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy az egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény milyen forrásból finanszírozta a gyermekek táboroztatását. Ennek azért van jelentősége, hogy adómentes lehet-e a táboroztatás költsége (beleértve a mozi, a vármúzeum, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt előrebocsátjuk, a tőkeleszállítás sokszínűsége mellett – mindenki számára megnyugtató – teljeskörűséget nem ígérhetünk. Az olvasói kérdések jellemzően egy adott esethez kapcsolódnak, és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Felújított saját ingatlan értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadóAz Szja-tv. 10 számú melléklete rendelkezik a kizárólag és nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök értékesítésekor alkalmazandó szabályokról. Az itt leírtak alapján értelmezhető úgy, hogy a takarmánybolt értékesítéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadóA kft. ügyvezetője nem hivatali üzleti utazás, és így nem kiküldetés keretében, hanem munkaszerződéssel 40 órás munkaviszonyban látja el a feladatát, így az ügyvezető helyett a kft. által számla ellenében fizetett havi bérleti díj és a lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Katára átállt taxis iparűzésiadó-bevallása

Kérdés: Ügyfelem taxis egyéni vállalkozó, aki 2017. július 1-jével áll át a kata alkalmazására, előtte a személyi jövedelemadóban átalányadózó volt. Milyen bevallási kötelezettsége van az iparűzési adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/B. §-ának (8) bekezdése alapján, ha az iparűzési adó alanya kataalanyként a tételes iparűzésiadóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kataalanyisága kezdőnapját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Szakmai naphoz kapcsolódó reprezentáció

Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy a rendezvény reprezentációs eseménynek minősül az Szja-tv. fogalmi meghatározása alapján. A szakmai nap reprezentációs eseményként történő minősítésének azonban feltétele, hogy megfelelő dokumentumokkal alá legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
1
24
25
26
95