Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, míg az éves keretösszeget meghaladó része az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összegek

Kérdés: Munkavállalónk tanulmányi szerződés alapján 2017. szeptembertől megkezdi egyetemi tanulmányait. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazási költséget, a szállás, ill. az étkezés költségét is. Megtérítése után milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? Számviteli elszámolásuk hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesítette az iskolarendszerű képzés címén adott juttatást. A 2016. évi szabályozás szerint béren kívüli juttatásnak minősült az iskolarendszerű képzés költségének a munkáltató által történő átvállalása révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Közösségi alap terhére pénzbeli juttatás

Kérdés: Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatástól eltérően, pénzben szeretne juttatást adni a tagoknak a közösségi alap terhére, ezt milyen módon teheti meg? A pénzben adott juttatás után ki és hogyan adózik, kinek van eho-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekre – mint gazdálkodó szervezetekre – vonatkozó sajátos szabályokat a Ptk. Harmadik könyvének Negyedik része tartalmazza. A Ptk. 3:335. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozik a szövetkezeti vagyon egy részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] 1. A svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos a kérdésben leírtak alapján feltehetően Magyarországon minősül belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, Magyarországon ad be adóbevallást, és itt adózik az összes jövedelme. Így nem kell figyelemmel lenni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kilépő bt.-tagra jutó vagyon elszámolása

Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Ptk. 3:150. §-a alapján a bt. kilép ő tagjával a tagsági jogviszony megsz ű nésekor el kell számolni. Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megsz ű nésének id ő pontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Szövetkezeti tagot megillető juttatás

Kérdés: Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatást meghaladóan részesíti juttatásban a tagokat (nem munkavállalók), a minimálbér havi 50%-át meghaladó rész után ki és hogyan adózik, és kinek van eho-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatást meghaladóan részesíti juttatásban a tagokat, akkor a minimálbér havi 50 százalékát meghaladó rész egyéb jövedelemként lenne adóköteles a juttatásban részesül ő tagnál. A tagot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet a válaszából: […] Igyekeztünk lerövidíteni a kérdést. Válaszok a kérdések sorrendjében.A megbízási jogviszonyban tevékenységet végz ő ügyvezet ő részletes feladatait szerz ő désben kell rögzíteni, azt is, hogy azt díjazás nélkül látja el. Ha a hazai energiatermel ő beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] Nem értelmezhető a kérdés! Az osztalékelőleg a később meghatározásra kerülő osztalék megelőlegezése. A nevéből is következően előleg, amelyet a mérlegben az adott előlegek között kell kimutatni: a decemberben adottat decemberi könyvelési tételként, a januárban adottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint a pénzkölcsön nyújtása olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyet üzletszerűen csak pénzügyi intézmény végezhet. A kérdés szerinti kft. nem pénzügyi intézmény, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
1
25
26
27
95