Bérbeadó lemond a bérleti díjról

Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?
Részlet a válaszából: […]  Ha a bérbeadó lemond a bérleti díjról, ennek megfelelőenmódosítani kell a bérleti szerződést, és ezáltal megvalósul a térítés nélkülibérbeadás. A magánszemély bérbeadót ez esetben sem terheli személyijövedelemadó. Egyebekben a Számviteli Levelek 256. számában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszából: […]  A végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatásokkal aSzámviteli Levelek 259. számában az 5292. kérdésre adott válaszban részletesenfoglalkoztunk.A végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtható kölcsön. Az ígynyújtott kölcsön és a cafeteria rendszerébe tartozó elemek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának b) alpontja szerint kapcsoltvállalkozás áll fenn az adózó és azon személy között, amely az adózóban – aPtk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával (Ptk. 685/B. §) – közvetlenülvagy közvetve többségi befolyással rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Temetési költségek átvállalása

Kérdés: A kft. átvállalta dolgozója temetésének költségeit. A temetés számlával alátámasztott összes költsége 443 000 Ft volt. Az áfát a kft. nem vonta le. Bizonytalanok vagyunk a helyes könyvviteli számlaszámban és abban, hogy ennek a tételnek milyen adó- vagy járulékvonzata van. Mi a 86. számlacsoportban szeretnénk elszámolni, és megfizetni a 10%-os társasági adót. Helyesen járnánk-e el?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem járnának el helyesen!A temetkezés (a temetés) a kegyeleti ellátás körébetartozik. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján az ingyenesenvagy kedvezményesen juttatott kegyeleti ellátás adómentes juttatásnaktekintendő. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címke:

Temetésre vásárolt koszorú

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a volt munkavállalónk, illetve a volt üzleti partnerünk temetésére vásárolt koszorút? Van-e adó- és járulékfizetési vonzata?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján a nempénzben kapott támogatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesenjuttatott kegyeleti ellátás. A volt munkavállaló, illetve a volt üzleti partnertemetésére vásárolt koszorú a kegyeleti ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Hivatkozással az 5144. számú válaszukra, azt kiegészítve kérdezem, milyen járulékfizetési kötelezettsége merül fel az ügyvezetőnek a B és C jelű vállalkozásban, ha a válasz utolsó bekezdésében foglaltak szerint ügyvezetői feladatát díjfizetés nélkül látja el, de év végén osztalékot vesz fel a B és C vállalkozásoktól?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott válasz (a Számviteli Levelek 251.számában) utolsó mondata szerint: ha a kérdésben szereplő ügyvezető a B és Cvállalkozásban az ügyvezetésért nem kap jövedelmet, úgy az nem esik biztosításikötelezettség alá, és nem merül fel járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Ajándék meghirdetett akció keretében

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet végez: megveszi az árut a nagykereskedőtől, majd értékesíti a vevőnek. Meghirdetett akción belül nagyobb megrendelés esetén pendrive-ot (1180 Ft áfával növelten) és egeret (876 Ft áfával növelten) ajándékozott vevőinek. Adókötelesnek minősül-e ez az ajándékozás? Amennyiben igen, milyen adó- és nyilvántartási kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.16. pontja szerint anem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által üzletpolitikai(reklám-) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampánykeretében, a juttatás feltételének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […]  Az ösztöndíj egyéb jövedelme lesz a hallgatónak, amellyelösszefüggésben a jövedelem 1,27-szerese mint adóalap után 16 százalék az adómértéke, amelyet a kifizetőnek a juttatás összegéből le kell vonnia, továbbá azilyen jövedelmet 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
51
52
53
96