Étkezési utalványok nyilvántartása

Kérdés: Dolgozóink ebéd-hozzájárulásként étkezési utalványt kapnak 1400 Ft értékben. Az utalványokat korábban megrendeljük és megkapjuk, de csak később kerül sor tényleges szétosztásukra. Ezen időszak alatt hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A megrendelt és megkapott étkezési utalványokat az ellenértékként kifizetett összegben az egyéb követelések között kell állományba venni (könyvelési tétel: T 368 – K 381, 384), a fizetett összeget nem lehet még költségként elszámolni.Amikor az étkezési utalványokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélküli lakáshasználat alkalmazottnak

Kérdés: A patikaépület egy részében kialakított szolgálati lakást a gyógyszertárat üzemeltető bt. térítés nélkül bocsátja az alkalmazott rendelkezésére. Milyen adóvonzatok vannak? Elszámolható-e a közüzemi számla a bt. költségei között?
Részlet a válaszából: […] A bt. által az alkalmazott részére térítés nélkül juttatott lakáshasználat és az elszámolt közüzemi díj természetbeni juttatásnak minősül, amely után az Szja-tv. 69. § (6) bekezdése alapján 44 százalék személyi jövedelemadót, a Tbj-tv. 4. § k/1. pont alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, hogy számviteli szempontból a bizonyos szolgáltatások és termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok (étkezési utalvány, üdülési csekk, utazási utalvány, vásárlási utalvány stb.) nem minősülnek csekknek, azaz pénzeszköznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címke:

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdésében meghatározott természetbeni juttatás körébe tartozik a kifizető által a magánszemélynek adott üdülési csekk értékének azon része, amelyet a magánszemély nem térít meg, illetve amely nem minősül az Szja-tv. 1. számú melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. visszavásárolja tagjaitól üzletrészüket névértéken: 2170 ezer Ft, visszavásárlási érték 2250 E Ft. Egy év elteltével a kft. a visszavásárolt üzletrészeket a megmaradt tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (3) bekezdése szerint: a társaság úgy is határozhat, hogy a magához vont üzletrészt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadja.Ez esetben az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a térítés nélkül átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez utóbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi L. törvény módosította a reprezentáció közterheit (társasági adó, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkaadói járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 9. szám 151. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi L. törvénnyel módosított Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja meghatározza a reprezentáció fogalmát, mely szerint: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:      

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] A konkrét kérdésre adott válasz előtt tekintsük át röviden, hogy az Szja-tv. mit tekint költségtérítésnek. Az Szja-tv. 3. §-ának 16. pontja szerint költségtérítés az a bevétel, amit e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. név szerint megnevezett dolgozóinak viseli életbiztosítási díját, akkor az nem minősül természetbeni juttatásnak. Természetbeni juttatásnak ugyanis az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint az adóköteles biztosítási díj minősül (e pontot azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
91
92
93
…
96