3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Közösségen belüli beszerzésnél gyakran különbözik a számviteli és az áfabeli teljesítési időpont. Belga partnertől szereztünk be eszközt, az általa kiállított számla 2013. decemberi keltezésű, amit decemberben kifizettünk. Az eszközt EXW-paritással 2014. 01. 17-én adta át belga partnerünk a telephelyén az általa megbízott fuvarosnak. Úgy gondolom, az eszköz csak 2014 januárjában könyvelhető, viszont a 2013. decemberi áfabevallásban kell szerepeltetni. Helyesen jártam el?

Kérdés: 2010 decemberében 100% előleget kaptunk egy bolgár cégtől címkegyártásra. A terméket legyártottuk, amit a bolgár fél nem vett át, mert időközben az üzlet meghiúsult, amihez felhasználta volna. A bolgár cégnél senkit sem lehet utolérni. Mikor dobhatjuk ki a terméket, ami lassan felhasználhatatlan? Hogyan és mikor vezessük ki a könyvekből az előleget?

Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
– -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
– -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
– -a csomagolási költség,
– -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?

Kérdés: Bérelt ingatlanon végeztettünk építőipari munkákat (iroda kialakítása, belsőépítészeti átalakítások). A szolgáltatóval kötött szerződésben 36 hónapos részletfizetésben állapodtunk meg. Ebben az esetben érvényesíthető az Áfa-tv. részletfizetésre vonatkozó szabálya? A szolgáltató havi részletekről állít ki áfás számlát. Mi a beruházást, mint idegen ingatlanon végzett beruházást állományba vehetjük a szerződés és az átadás/átvétel alapján teljes összegben? Ha igen, akkor a havi részletek számláit hogyan kell elszámolni? Az Áfa-tv. 07. 01-i változása erre a számlázásra is vonatkozik?

Kérdés: Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletvitelitanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, ill. tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy "a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja" (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak a nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A helyiadó-törvény az alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közre­működőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: Minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e a társaság bármilyen jogcímen levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közre­működői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában?

Kérdés: A kft. a részvényei értékesítéséről szóló szerződésben a részvények vevőjével úgy állapodott meg, hogy a vevő a részvények vételárát több részletben fizeti meg. Amennyiben a részletek megfizetésének időszakában a kft.-t terhelő fizetési kötelezettség válik ismertté, akkor a kft. azt úgy teljesíti, hogy annak összegét a vevő beszámíthatja az általa még fizetendő vételárrészletbe. A kft.-nek az ilyen esetleges, a későbbiekben ismertté váló fizetési kötelezettségeit az értékesítés évében valamilyen módon ki kell mutatnia?

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?

Kérdés: A gazdasági társaság által haszonbérbe vett földeket a tulajdonos értékesíti a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. Mivel a haszon­bérlő beruházásokat hajtott végre, a földek piaci értéke jelentősen növekedett, így a tulajdonos magasabb áron tudja azt értékesíteni. A tulajdonos jogalap nélküli gazdálkodás címén elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a haszonbérlőnek. Az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e mint kártérítést, az áfa felszámítása nélkül?