3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Ha egy cég befogadott importszállítói számlákat, de nem egyenlítette ki, mert az árut egy harmadik vevő kapta, aki fizetett is, hogyan kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni?

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?

Kérdés: A társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről, de a társaság saját tőkéje két egymást követő évben kisebb, mint a jegyzett tőke. Rendelkezhetnek-e a tagok a pótbefizetés előírásáról, valamennyi tag hozzájárulása esetén?

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.

Kérdés: A kft. Széchenyi-hitel-tartozását nem tudta kifizetni, így a hitelszerződést a bank felmondta. A bank követelése 80 százalékát a Hitelgarancia Zrt. megtérítette, majd követelését a bank faktoringcégére engedményezte. A bank a 20 százalékos követelését szintén a faktoringcégre engedményezte. Mindezt hogyan kell a könyvelésben helyesen rögzíteni, illetve milyen analitikus nyilvántartást kell készíteni?

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?

Kérdés: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott. A szerződés szerint 5 évig tőketartalékba kell helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni. Mi történik 5 év után? Az eszközök már nullára íródtak.

Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa (Kis úr) szindikátusi szerződést köt a vele azonos területen dolgozó másik kft.-vel ("B"), amelyben vállalja, hogy ügyfélkörét, bérleti jogait átadja "B"-nek, és az "A" kft. felhagy addigi tevékenységével, ezért megkapja "B" cég üzletrészeinek 20 százalékát. Két év múlva "A" kft.-t végelszámolják, majd Kis úr eladja a többi tulajdonosnak "B"-ben lévő üzletrészét. A kapott árból mi számít a megszerzésre fordított összegnek? Hogyan kell kiszámítani az adót, és mikor kell azt megfizetni? A vevő osztrák, és a teljes összeget átutalta. Az szja-n kívül mit kell még fizetni?

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?