3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?

Kérdés: Kft. tulajdonosa magánszemély, aki ingyen bérbe adja kft.-jének saját ingatlanát (telekkönyvileg lakóház+műhely) iroda és műhely céljára. A magánszemélynek (tulajdonosnak) van-e szja-fizetési kötelezettsége annak ellenére, hogy nem kér bérleti díjat? Van-e annak jelentősége a kft. részére, ha a magánszemély átminősíti ingatlanát lakóingatlanról irodára, műhelyre?

Kérdés: Közhasznú szervezet "ötletpályázatot" ír ki. A pályázat I. helyezettjét 300 000 forinttal díjazzák. Kérdés, hogyan kell elszámolni a 300 000 forint kifizetését a kiírónál, ha magánszemély a nyertes? Milyen adóvonzatokkal kell számolni magánszemély esetében (szja)?

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?

Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?

Kérdés: Társaságunk kereskedő cég. Vevőink az általunk szállított árut alapanyagként használják. Vevőink részéről felmerült az az igény, hogy áruinkból tartsunk kisebb készletet az ő raktárukban, de csak akkor számlázzuk azt, amikor felhasználták. Vevőink havonta tájékoztatnának a felhasznált készletről, lehet, hogy hónapokkal a szállítás után, és mi akkor számláznánk. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kezeli ezt az Áfa-tv.? Lehet-e a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a vevő felhasználja az árut?

Kérdés: 2007-ben eladtuk egyik telephelyünket. A birtokbaadás 2007. február 28-án volt. A teljes összegről állítottuk ki a számlát. A tulajdonbaadás az utolsó részlet kifizetésekor, 2007. június 30-án lesz. Március hónapban – a szerződésnek megfelelően – egyes épületeket elbontottunk, talajméréseket és tereprendezéseket végeztünk. Mikor kerül kivezetésre nyilvántartásunkból az ingatlan? Meddig számolunk el értékcsökkenést? A pótmunkálatok költségként kerülnek elszámolásra?

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?

Kérdés: 1997-ben előre kifizettük egy ingatlan (raktár) bérleti díját 20 évre, amelyet minden évben elhatároltunk. A szerződésben kikötött elővásárlási jogunkkal nem éltünk. 2007 áprilisában a bérbeadó az ingatlant értékesíti. Az elmaradt haszon címén lelépési díjat szeretnénk kérni. Hogyan történik az 1997-ben kiszámlázott bérleti díj visszavétele?