21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Bérbe adott épületen végzett munkák minősítése
Kérdés: A bérbe adott raktárépületen a következő munkákat végezték el. A tető régi palafedését lecserélték tetőfedő lemezre úgy, hogy a tetőszerkezetet nem javították. A falak hibás vakolatát leverték, majd újravakolták. Ezután a falakat hőszigeteléssel látták el. Korábban nem volt hőszigetelés az épületen. Kicserélték a régi kaput újra. Az épületben villanybojlereket szereltek fel. Korábban gázzal állították elő a meleg vizet. Ezeket a munkákat karbantartásként vagy felújításként kell elszámolni?
2. cikk / 21 Utólagos vízszigetelési munkák épületen
Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?
3. cikk / 21 Lakásszövetkezeti ház hőszigetelése
Kérdés: Lakásszövetkezet vagyunk, hőszigetelni szeretnénk a 15 lakásos házat. Hitelre van szükségünk, mert ennyi tartalékunk nincs. A lakók fele szeretné kifizetni a felújításból rá jutó részt, annak érdekében, hogy ne kelljen 10 évig kamatot fizetnie. Hogyan kivitelezhető ez technikailag, valamint a könyvelésben és az elszámolásban?
4. cikk / 21 Bitumentartály – energiahatékonyság?
Kérdés: Cégünk aszfaltkeverő telep beszerzésének részeként bitumentartályokat vesz, melyek fűtése nem gázzal, hanem árammal fog történni, ezért a bitumentartályok beszerzése energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás. A bitumentartályok bekerülési értéke meghatározható külön beruházásként. Alkalmazható-e ebben az esetben a társaságiadó-törvény 22/E. § (4) bekezdésének a) pontja? Mely esetben kell alkalmazni a b) pontot?
5. cikk / 21 Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás
Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
6. cikk / 21 Tetőjavítás minősítése
Kérdés: A raktár a palatetőfedés meghibásodása miatt beázott. A hiba kijavítása céljából a régi palatetőre új farácshálózat és vízálló fólia került, ehhez lettek felerősítve a tetőfedő lemezek, a tetőszerkezet cseréje, módosítása nélkül. Felújítás ez vagy karbantartás?
7. cikk / 21 Felújítás-karbantartás elhatárolása
Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy a lapos tető szigetelése, a meglévő utakra koptatóréteg felvitele, gépeken, berendezéseken (darukon) a vezetékek cseréje, a darupálya felújítása, alkatrészek cseréje, csarnoki ikerfújó szellőztető rendszeren végzett munkák, kerítések, korlátok megépítése, cseréje, az épületen lévő kapuk cseréje karbantartás vagy felújítás?
8. cikk / 21 Alvállalkozók – lakóingatlan építése
Kérdés: A Számviteli Levelek 328. számában a 6715. számú kérdésre adott választ azzal fejezték be: "Fontos! A válaszban a kérdésben említett alvállalkozókra hivatkoztunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során ezek a teljesítmények adóalapot csökkentő tételként nem vehetők figyelembe, mivel a Htv. előírása szerinti alvállalkozói teljesítményeknek nem felelnek meg". Úgy tűnik, hogy a válaszban hivatkozott szakasz ellentmondásban van a Htv. 52. §-ának 32. pontja szerinti előírással. Véleményünk szerint a lakóingatlan-építéshez a víz-gáz szerelésre, villanyszerelésre vagy külső vakolásra, szigetelésre kötött és elvégzett alvállalkozói munkák értékeivel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.
9. cikk / 21 Tetőszigetelés elszámolása
Kérdés: A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
10. cikk / 21 Homlokzatfelújítás vagy karbantartás?
Kérdés: Ügyfelünk saját ingatlannal rendelkezik. Az épület homlokzatáról kőlap burkolat zuhant le. A szakértő megállapította, hogy az épület burkolatának egyes elemei veszélyesek. A homlokzatfelújítási munka keretében a burkolat hátszerkezetét kicserélik, a meglévő hőszigetelés helyett új, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelés lesz. Az épület homlokzatának egy részére – az egységes kép miatt – új kőburkolat kerül, az eredetivel megegyező vastagságban. A fenti tevékenység felújításnak minősül, és az épületre aktiválandó? Milyen megítélés alá esne a tevékenység, ha a munka egy része a homlokzatfelújítás részeként az eredetivel teljesen megegyező tulajdonságokkal bír? Ez esetben is lehetne felújításként kezelni? Ha az egyik felújításnak, a másik karbantartásnak minősül, a költségeket külön kell választani?