Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy olyan jogszabályról nincs tudomásunk, amely a gazdálkodó szervezetek iratkezelését, az iktatás rendszerét tételesen szabályozná. Számos szabályozás található a Jogtárban, amelyek egy-egy szakterületet szabályoznak, jellemzően utalva arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Szigorú számadási kötelezettség

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem fogadható el. A választ egyrészt a számviteli törvény előírására támaszkodva, másrészt a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet tételes szabályaival támasztjuk alá.Az Szt. 168. §-ának (1) bekezdése szerint a számlát, az egyszerűsített számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Más vállalkozó által vásárolt számlatömb használata

Kérdés: Egy telephelyen két egyéni vállalkozás működik. Az egyik vállalkozó 2 db számlatömböt vásárolt, melyről a nyomtatványboltos 1 számlát állított ki a vállalkozó nevére. Ez a vállalkozó a megvásárolt tömbökből egyet átadott a másik vállalkozónak használatra, és a szigorú számadású nyomtatványok közé felvezetésre került mindegyikük részéről. Ezáltal a második vállalkozás nem a saját nevére szóló számlatömbbe számlázta ki a bevételeit. Szeretnénk Önöktől állásfoglalást, útmutatást kérni, hogyan tudjuk ezt helyrehozni? (Jegyzőkönyvet felvenni, számlatömböt adásvételi szerződéssel eladni ... stb.)
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a 2 db számlatömb vásárlásáról szóló számlát visszavinnék a nyomtatványboltosnak, és kérnék, hogy állítson ki sztornószámlát az egy számláról, és adjon két számlát a két vállalkozás nevére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Kiküldetési rendelvény mint bizonylat

Kérdés: A kiküldetési rendelvény szigorú számadású bizonylatnak minősíthető? Függ-e a társaság/intézmény saját belső szabályaitól? Változik-e a megítélés, ha papíralapú, vagy ha pl. Excelben készül az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontja szerinti adattartalommal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz az Szja-tv. 3. §-a hatályos 83. pontjának előírásaiból következik.A kiküldetési rendelvény a kifizető által kiállított bizonylat, amelynek az adattartamát az Szja-tv. meghatározza. A kiküldetési rendelvény lehet papíralapon kiállított (előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli törvény a házipénztárra vonatkozóan értelmező rendelkezést nem tartalmaz. A szakmai gyakorlat során minden olyan helyet, ahol készpénzt tartanak, bevételeznek, kiadnak, ahol készpénzt kezelnek, házipénztárnak neveznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Pénztárjelentés vezetése

Kérdés: Amennyiben a kettős könyvvitelt vezető társaság pénztárában a kiadásokról és bevételekről minden esetben szigorú számadás alá vont bizonylatot (gépi vagy kézi számlát, gépi vagy kézi nyugtát, egyéb tételekről bevételi és kiadási pénztárbizonylatot) állítanak ki, vezetheti-e a pénztárjelentését Excel-táblázatban, amelyről készült összesített kimutatást naponta kinyomtatja, és a pénztáros aláírásával hitelesíti?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy vezetheti a pénztárjelentést Excel-táblázatban, a bevételeket és a kiadásokat a bizonylatok (folyamatos) sorszáma szerint, a pénzmozgás felmerülésének sorrendjében (függetlenül attól, hogy bevétel, illetve kiadás), de erről – számvitelileg elfogadható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Bizonylatok megőrzése a társaság megszűnésekor

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-a tartalmazza a bizonylatok megőrzésére vonatkozó követelményeket. A törvényi előírás alapján az üzleti évről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Számlakiállítás a partner által

Kérdés: Kérem szíves válaszukat önszámlázással kapcsolatban. Az egyik partnerünk szeretné helyettünk kiállítani a számlákat, bevezetni az önszámlázást. Ezek a számlák a mi könyvelésünkben hogyan fognak szerepelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a magyar számviteli szabályozás, az Áfa-tv. nem ismeri az "önszámlázást", a számlázásnak ezt a minősítését nem használja, a gyakorlatban való használata viszont félreértéseket eredményez.Az Áfa-tv. 160. §-a alapján a számlakibocsátási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Könyvelés a pénzváltónál

Kérdés: Ügyfelem pénzváltási tevékenységet kezdett. Egyik pénzintézettel szerződést kötött, melyben szerepel ugyan számviteli elszámolásra iránymutatás, de nem teljes körű. Hogyan kell elszámolni a konkrét valutaváltást? 0. számlaosztályt kell kialakítani, és ott könyvelni? Nem találtam erre szakmai anyagot.
Részlet a válaszából: […] Reméljük, hogy a pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletet a kérdező (és ügyfele is) áttanulmányozta. A Korm. rendeletben a nyilvántartásra, a bizonylatokra vonatkozó előírásokat összevetve a számviteli előírásokkal, egyértelművé válnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Pénztárbizonylatok használata

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés idézésében kihagytuk az ismétlődéseket, azonban így is megállapítható, hogy sem a pénzkezelési szabályzat, sem a gyakorlatuk nem mindenben felel meg a törvényi követelményeknek.Egyik ilyen probléma, külön foglalkoznak azzal, hogy mi a teendő alapbizonylat hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
1
2
3
9