Találati lista:
71 Szoftverek selejtezése
Kérdés: Társaságunk olyan területen tevékenykedik, ahol kötelezően alkalmazandó szoftverekkel kell a tevékenységüket végezni. Ezen szoftverek köre időnként változik, így a meglévők később nem használhatók. Ezen szoftverek között vannak még értékkel rendelkezők, illetve nullára leírtak is. Mi a teendő a szoftverek kivezetésénél? Ténylegesen nem eladhatók, a forgalmazó nem vásárolja vissza. A selejtezésnél fizikailag mi a teendő? Azon szoftverek esetében, amelyeket a számítógépre telepítve vásárolunk meg, és a számítógép javíthatatlan meghibásodása miatt selejteztük, a szoftvert illetően milyen kötelezettségünk van?
72 Közvetlen és adórendszerbeli támogatás
Kérdés: a) Egy cég 2009. évben megvásárolta egy szoftver tulajdonjogát. Elnyert pályázata van a beszerzéshez, mely szerint 50%-os (egyelőre csak előleg) támogatásban részesül. A pályázat nem nevesíti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül. A cég Pest megyében van, és besorolás szerint kisvállalkozásnak minősül. E szerint a támogatás mértéke (a támogatás intenzitása) maximum 30% (Pest megye) + 20% (kisvállalkozás) = 50% lehet, amelyet már az 50%-os elnyert pályázattal elért a cég, tehát a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény már nem csökkenthető a szoftver bekerülési értékével? b) Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjával kapcsolatban még egy kérdés: Egy cég adózás előtti eredménye 10 millió forint, melyet csökkenteni szeretne 2 gyártógép bekerülési értékével, összesen 11 millió Ft-tal. A 2 gép bekerülési értékéből csak 6 millió forint adóalap-csökkentésre jogosult, a teljes bekerülési értéknek egy részére. A bekerülési érték egy részére is igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény?
73 Bizonylatok megőrzése
Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
74 Immateriális eszközökön fejlesztés
Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
75 Könyvelői szoftver megőrzése
Kérdés: Meddig kell a használt könyvelői szoftvert megőrizni a használat megszüntetését követően?
76 Nem használt programok kivezetése
Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?
77 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye II.
Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?
78 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye III.
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételével kapcsolatban kérdés, hogy korábban még használatba nem vett szellemi termék beszerzése esetén az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez vizsgálandó-e, hogy a szellemi termék a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy ezt "csak" az ingatlanok és műszaki berendezésesek esetén kell vizsgálni? Konkrétan a cég gyártással foglalkozik, és kb. 25 millió forintért vásárolt (speciálisan számára készített) elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszert, mely nem a gyártást irányítja, hanem anyag, saját termelésű készlet, vásárolt készlet készletnyilvántartását, készlet gyártásba történő kiadása, a késztermék bevételezése, vevőrendelések kezelése, számlázás stb. Igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény minden szoftverre?
79 Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
80 Szoftverek beszerzése és aktiválása
Kérdés: A szoftverek beszerzésének, nyilvántartásba vételének ellenőrzése kapcsán merült fel az a kérdés, hogy mennyiben kell különválnia időben az aktiválás során az állományba vételnek és az üzembe helyezésnek? Helyesen jár-e el az ügyvezető, ha minden szoftverbeszerzés esetében azonos napon veszi állományba a szoftvert és állítja ki az üzembe helyezési okmányt? (Ez a két bizonylat azonos sorszámon szerepel.)
