Promóciós célra megrendelt termékek

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
Részlet a válaszából: […] Az anyavállalat által számlázott promóciós célra megrendelttermékeket a leányvállalatnál beszerzésként kell elszámolni, és vásároltkészletként készletre kell venni. Amikor a magyar társaság ezeket a termékeketeljuttatja üzleti partnereihez ingyenesen, akkor kell azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] Már az üdülőingatlan beszerzését megelőzően el kell dönteni,hogy azt kizárólag a társaság munkavállalói részére biztosítja, vagy azkereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását szolgálja. Mivel az ingatlan(ingatlanrész) bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre teljes körű információ hiányában elvi választlehet adni.Ha "A" és "B" magánszemély közeli hozzátartozók, akkor "A"magánszemély és "X" kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A szokásos piaciár meghatározásával összefüggő nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint [67. §-ának (1) bekezdése] akkor kell azellenérték helyett a szokásos piaci árat az áfa alapjának tekinteni, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,és teljesül, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: "A" anyavállalatnak van "B" leányvállalata. "B" szintén anyavállalata 100%-ban "C" és "D" leányvállalatnak. Kérdés, hogy "C" és "D" egymással kapcsolt vállalkozás-e, kell-e a kettőjük között kötött szerződések alapján transzferár-dokumentációt készíteni? "B" anya és "C" leánya között van szerződés. "B" készít dokumentációt "C"-nek is, kötelezettsége a dokumentáció elkészítése?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja szerint – többek között -kapcsolt vállalkozásnak minősül két személy, ha harmadik személy – a Ptk.rendelkezései megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetvemindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. A példa szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Nullára leírt eszközök értékesítése

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszából: […] A kérdező két – egymástól érdemileg eltérő – kérdésre várválaszt. Kezdjük az egyszerűbbel! A számviteli törvény előírásaiból következik, amennyiben azeszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszközt (az adott esetbena gépkocsibeállót) rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nem használt tárgyi eszközök értékesítése

Kérdés: A vállalkozás a már nem használt, nullára leírt tárgyi eszközeit szeretné értékesíteni. Ha ingyenesen adja át egy magánszemélynek, akkor kell-e áfát fizetnie? Ha igen, milyen összeg után? Mi a legminimálisabb összeg, amiért értékesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] Azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket már nem használnak, atárgyi eszközök közül ki kell vezetni, a nullára leírtakat is, és maximum anyilvántartási értékükön a készletek között kell állományba venni (az adottesetben nulla értéken).Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Kapcsolt vállalkozás közös tulajdonossal

Kérdés: AAA Kft. 100%-ban az XXX Kft. tulajdona. Összeférhetetlen-e, ha az AAA Kft. rendszeresen oda-vissza dolgozik BBB Kft.-vel (melynek úgyszintén XXX Kft. a 100%-os tulajdonosa)? Kapcsolt vállalkozás-e a fenti helyzet? AAA Kft. és BBB Kft. adózása szempontjából van-e jelentősége, hogy közös a tulajdonosuk (XXX Kft.)? Másképpen kell adóznia az AAA Kft. és a BBB Kft.-nek és/vagy a XXX Kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A három kft. egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban vana Tao-tv. előírása (4. § 23. pont) alapján, mivel ugyanaz a személy (XXX. Kft.)mind a kettőben (AAA Kft.-ben és BBB Kft.-ben) többségi befolyássalrendelkezik. A példa szerinti esetben AAA Kft. és BBB Kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)

Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Részlet a válaszából: […] Ha a vállalkozás és a leányvállalat kapcsolt vállalkozásnakminősülnek, akkor mindkettőjüknek el kell készíteni a szokásos piaci árravonatkozó nyilvántartást (kivéve ha a kivételek közé tartoznak, pl.kisvállalkozásnak minősülnek). Ezenkívül a kamatmentes kölcsönre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Kapcsolt vállalkozás (fennállása)

Kérdés: A következő táblázatban bemutatott társaságok közül melyek minősülnek kapcsolt vállalkozásnak? Kinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, ha mindenki mindenkivel szerződéses kapcsolatban áll? Megnevezés B Zrt. C Zrt. D Kft. E Kft. A Zrt. 98%, B Zrt. 100% 100% 98% C Zrt. 2%.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott esetben kapcsolt vállalkozásiviszony "A" Zrt., "B" Zrt., "C" Zrt., "D" Kft. és "E" Kft. között is fennáll."A" Zrt. ugyanis közvetlenül többségi befolyásossal rendelkezik "B" Zrt.-ben,illetve közvetve "C" Zrt.-ben, "D" Kft.-ben és "E" Kft.-ben, továbbá "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
12