3366 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?

Kérdés: Nem állítunk ki számlát, amikor az illetéket az ügyfél helyett fizetjük be, de a bizonylat az ügyfél nevére szól. Közvetített szolgáltatásként számlázzuk tovább a nevünkre kiállított bejövő számlát, ha az nem kapcsolódik az ügyvédi szolgáltatáshoz. Amikor az ügyvédi szolgáltatás "járulékos" költségeit számlázzuk az ügyfélnek (tételesen felsorolva), minden tétel felveszi az ügyvédi szolgáltatás áfáját. Helyesen járunk el?

Kérdés: Cégünk étkeztetési szolgáltatást nyújt partnereinek. Ha az adott étkezőhelyen, ahol cégünk étkeztet, csak a partner munkavállalói étkeznek, és havonta 12 500 Ft-ot feltöltünk a belépőkártyájukra, és például márciusban 6000 Ft-ot fogyaszt le a munkavállaló, áprilisban pedig a márciusi fennmaradt 6500 Ft-ot, plusz az adott havi 12 500 Ft-ot, ebben az esetben az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfelel-e a fent említett elszámolás?

Kérdés: A társaságnál a könyvviteli szolgáltatást bérelt irodában végezzük, ahol van külön konyha is, ahová konyhai gépeket (mikrohullámú sütő, elektromos főzőlap, mosogatótálca) vettünk. Elszámolhatók-e költségként? (100 ezer forint alatti a beszerzési értékük.) Az áfa levonható? A konyhát elsősorban az alkalmazottak használják. Ha a helyiségek takarítására porszívót és egyéb takarítógépet szerzünk be, azok elszámolhatók költségként? Az áfa levonható?

Kérdés: A kft. üzlethelyiséget bérel az önkormányzattól, amelyet bérbe ad egy bt.-nek. A bérleti díjról kapott önkormányzati számla kezelhető-e közvetített szolgáltatásként? A kft. a közüzemi díjakat is továbbszámlázza a bt.-nek. Ez is kezelhető közvetített szolgáltatásként?

Kérdés: Mivel kötelező a kamarai nyilvántartásba vétel, regisztráltam, és megfizettem az 5000 forintos díjat. Kértem a számlát, de a kamara azt válaszolta, hogy ők számlát nem állítanak ki, költségeim között így is elszámolhatom. Önök szerint sem kötelesek számlát kiállítani a befizetett díjról?

Kérdés: A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.

Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.

Kérdés: A társaság cascóval rendelkező cégautójában baleset következtében kár keletkezett. A javítást végző cég a helyreállítás teljes költségéről számlát állított ki társaságunk részére. A számla bruttó összegének 10%-át fizettük ki (bevételi pénztárbizonylat alapján) a javítást végző cégnek, mint önrészt. Helyes-e, ha az igénybe vett szolgáltatások költségei között csak a 10 százalékot könyveljük?