3366 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Weblapok karbantartásával, fejlesztésével, készítésével foglalkozó cég az internetről vásárolja a tevékenysége végzéséhez szükséges programokat. A programok eladói általában külföldi magánszemélyek. A beszerzésről számlát nem állítanak ki, a fizetés bankkártyával történik. Milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség terheli a beszerző céget?

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-számláján parkolási díj szerepel. Dolgozónk hivatali ügyben, de magán­gépkocsijával parkolt. Hogyan számolhatjuk ezt el?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozást végző társaságnál a helyi iparűzési adó számítása során az autópályadíj közvetített szolgáltatás címén levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? Kérem, jogszabályi hivatkozást is szívesedjenek megjelölni!

Kérdés: A tavalyi évben született meg egy EU-állás­foglalás és azt az követő törvénymódosítás arról, hogy a személygépkocsik bérletének (operatív lízing) áfatartalma levonható. Vannak esetleg e tekintetben megkötések? Abban az esetben, ha az elmúlt években az áfát költségként elszámoltuk, akkor áfa- (és persze tao-) önrevízióval kérhetem annak visszaigénylését?

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.

Kérdés: A szállítótól polietilénzsákot vásároltunk. Az egyszerűsített számlában a szállító feltüntette a termékdíj összegét a következők szerint: "a termékdíj összege 1000 Ft a bruttó árból". Az áfabevallásban a zsákok után a levonható áfa alapja a termékdíjat is tartalmazó érték, vagy a termékdíjjal csökkentett érték?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?

Kérdés: A társaság – többek között – elektronikus termékek (mobiltelefonok online feltöltésével, online autómatrica) értékesítésével foglalkozik. Ehhez viszonteladói szerződést kötött egy másik vállalkozással (nem a szolgáltatóval), amely utólag küldi meg a feltöltés, illetve a matrica nagykereskedelmi áráról a számlát. Hogyan kell elszámolni, könyvelni ezeket a tételeket? Közvetített szolgáltatásként vagy árubeszerzésként?

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?