3403 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a Kd-tv.-vel bevezetett vízterhelési díj számviteli elszámolásáról. Ha adóként kezeljük a vízterhelési díjat, úgy könyveljük, tartjuk nyilván, mint a többi adót? A fogyasztókra át nem hárított különbözetet (az adóelőleg és a bevallott adó közötti különbözetet) hogyan kezeljük?

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?

Kérdés: Évről évre bővül a le nem vonható, előzetesen felszámított áfa köre. Szabályszerű-e az az eljárás, ha a le nem vonható áfát a könyvvitelben az egyéb ráfordítások között szerepeltetjük, vagy az a helyes eljárás, ha az adó viseli a kapcsolódó költségek sorsát?

Kérdés: Társaságunknál a számviteli munkát főállású, mérlegképes végzettségű regisztrált könyvelő munkavállalók végzik, akik ezenkívül máshol nem dolgoznak. A társaság másnak számviteli szolgáltatást nem végez. Kell-e a társaságnak, illetve a könyvelőknek Pm-tv. szerinti belső szabályzatot készíteni?

Kérdés: A kaució elszámolásáról a Számviteli Levelek 46. számában a 910. kérdésre adott válaszban – a bérlő oldaláról – már volt szó. Hogyan néz ki ez az elszámolás a bérbeadó oldaláról?

Kérdés: A gazdasági események könyvelése során több esetben előfordul, hogy ún. "belső számlát" készítünk, mivel ezen gazdasági eseményekhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik. Ha nem használhatjuk a "belső számlát", akkor ezeket a gazdasági eseményeket milyen bizonylaton lehet elszámolni?

Kérdés: Cégünk csereszerződést kötött a helyi önkormányzattal. A csere tárgya ingatlan (földterület).A csereszerződés tartalmazza a forintértéket. A csere folytán a felek nem jutnak többletértékhez. Az átadott-átvett ingatlanok azonos értéken szerepelnek a szerződésben. Az átadott ingatlanok érték nélkül szerepelnek a könyvekben. Hogyan kell elszámolni a csereszerződésben szereplő ingatlanok átadás-átvételét?

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?