Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] A külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Tagi kölcsön

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?
Részlet a válaszából: […] A 2000-ben és a 2001-ben hatályos társaságiadó-szabályok szerint, ha a cég kapcsolt vállalkozása magánszemély, és a vele nem piaci áron kötött szerződés miatt az adózás előtti eredménye több, mint lenne piaci áron kötött szerződés esetén (adott esetben ez áll fenn),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kölcsönnek azonban ésszerű határt szabhat, hogya) a 2001 előtt kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan időre kapott tagi kölcsön

Kérdés: A határozatlan időre kapott tagi kölcsönt rögtön hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni, vagy csak a folyósítást követő egy év múlva?
Részlet a válaszából: […] A határozatlan időre kapott tagi kölcsönt, mivel a határozatlan időt jellemzően egy évnél hosszabb időtartamúnak tekintjük, a kölcsön átadásakor, befizetésekor már hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Akkor kell a rövid lejáratú kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Rövid lejáratú tagi kölcsön átsorolása

Kérdés: Az egy éven belüli tagi kölcsönt nem fizetik vissza a lejárat napjáig. Ilyenkor át kell-e sorolni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek általános fogalma alapján azokat szerződés, megállapodás támasztja alá, amelyben rögzítik a fizetési (visszafizetési) határidőt, a lejáratot. Ha a szerződés, megállapodás szerint rövid lejáratú tagi kölcsönt a lejárat napjáig nem fizetik vissza, attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: A magánszemély tulajdonos a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásnak csak piaci kamatláb mellett adhat (tagi) kölcsönt, azaz kamatkikötés nélkül tagi kölcsön nem adható?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírásaiból a kérdésben szereplő állítás nem következik. A kapcsolt vállalkozások egymás között olyan szerződést kötnek, ami a gazdasági érdekeiknek megfelel. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja [figyelemmel a 4. §-ának 31/b) pontjára is] csak azt rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Egy németországi illetőségű társaság kölcsönt nyújtott egy – a társaság tagjaival azonos személyek által alapított – magyar kft. részére. A kölcsön lejáratát nem határozták meg. A kölcsönt részben beruházásra, részben egyéb célra fordították. A kölcsön kamatát meg kell-e osztani a beruházás és a pénzügyi műveletek ráfordítása között? A társaságiadó-alapot a teljes kamattal, vagy a nem aktivált kamattal kell 2001. előtt növelni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének ad) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] A tag által adott kölcsönt tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön, mint az elnevezése is jelzi, a tagok (a szövetkezetek, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok stb. tulajdonosai) által a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök (jellemzően pénzeszközök) értéke. Kezdetben átmeneti forrást (valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
…
17
18