Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint: a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ez az előírás az egyszemélyes kft.-re is érvényes.A Gt. előírásából két...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Közösségen belüli és kívüli fuvar elszámolása

Kérdés: Belföldi fuvarozással foglalkozó kft. külföldi fuvarozást is végez. Hogyan kell elszámolni az ebből származó bevételt, ha Közösségen belüli fuvarról, illetve ha harmadik országba történő szállításról van szó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Előre kell bocsátani, a külföldi fuvarozás számviteli elszámolása és a külföldi fuvar áfarendszerbeli kezelése lényegesen eltér egymástól. Itt csak a számviteli elszámolással foglalkozunk.A 2004. évi számviteli előírások szerint, feltételezve, hogy a megrendelő külföldi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön kiegyenlítése tárgyi eszközzel

Kérdés: Hogyan és milyen értéken könyvelendő a tagi kölcsön tárgyi eszközzel történő kiegyenlítése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, főszabály az, hogy a tagi kölcsönt vissza kell fizetni. A Ptk. 296. §-a alapján van azonban arra lehetőség, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 2/A. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján adható válasz a feltett kérdésekre.Az Eva-tv. hatálya alól az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (kht., bt.) a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Devizában folyósított tagi kölcsön

Kérdés: Társaságunk osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában közvetlen pénztári befizetéssel tagi kölcsönt folyósít. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége társaságunknak a devizában folyósított kölcsönről, és szabályszerű-e a készpénzben történő folyósítás? Az osztrák magánszemély tulajdonos részére fizetendő, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot milyen levonandó adók terhelik, és milyen bizonylatok alapján kerülhet sor annak folyósítására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A devizakorlátozások 2002. január 1-jével megszűntek. A vonatkozó törvényi előírás figyelembevételével van arra lehetőség, hogy a társaság osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában – közvetlenül a pénztárba történő befizetéssel – tagi kölcsönt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés utolsó mondatára egyértelmű a válasz, nincs lehetőség a már aktivált tárgyi eszközökre elszámolni az aktiválását követően felmerülő, a beszerzésekhez kapcsolódó kötelezettségek árfolyamveszteségét. (Az adott esetben a tagi kölcsönt a beszerzés miatti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet az állásfoglalásából: […] Annál, akitől (amely társaságtól) átvállalják a tartozást (természetesen, írásban és a hitelező írásbeli hozzájárulása alapján, jogi feltételeit a Ptk. 332-333. §-ai tartalmazzák), az átvállalt tartozás (kötelezettség) elszámolása annak függvényében változik,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címke:

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kamatból származó jövedelem szja-szabályait valóban az Szja-tv. 65. §-a tartalmazza. A szabályok szerint a személyi jövedelemadóban a kamatra vonatkozó rendelkezések azokra a jövedelmekre alkalmazhatók, amelyeket maga a törvény sorol e körbe, elnevezésétől függetlenül....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé.Korlátlan felelősségű társaságok esetében a Gt. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Olasz tulajdonú kft. külföldi tulajdonosai eltekinthetnek-e a tagi kölcsön visszafizetésétől, s ha igen, mik ennek az adózási, számviteli vonzatai?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tagi kölcsön a kölcsönt nyújtónál követelésként, az igénybe vevőnél kötelezettségként jelenik meg. A kölcsön elengedése a szállítói követelés elengedésével azonos következményeket von maga után a számviteli elszámolás és a társaságiadó-kötelezettség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:
1
…
17
18
19