1122 talált cikk a támogatás kifejezésre

Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.

Kérdés: Az általunk könyvelt vállalkozás (többek között) szoftverlicencek adásvételével foglalkozik. A munkánk során azonban egyre többféle licencezési konstrukcióval találkozunk, és ezek helyes számviteli elszámolását szeretnénk egyeztetni. A kérdésfeltevés mindegyik esetben az adásvételnek a viszonteladó cég könyveiben történő elszámolására vonatkozik. Időbeli korlátozás nélküli licenc (örökös szoftverhasználati jogosultság) adásvétele esetén jól gondoljuk-e, hogy termékértékesítésként kezelendő, és a nettó eladási ár a tárgyév nettó árbevétele, a nettó beszerzési érték pedig a tárgyév elábéjeként könyvelendő? Időben korlátozott szoftverhasználati jogosultság (egyre gyakrabban szoftver- vagy licencbérlet elnevezéssel) esetén, amikor a határozott idő lejárta után a végfelhasználó nem jogosult a szoftvert tovább használni, közvetített szolgáltatásról van szó, ezáltal – amennyiben a szoftverhasználati jogosultság időtartama több üzleti évet érint, mivel a vevő több évet fizet ki előre – jól gondoljuk-e, hogy a viszonteladónak a nettó árbevételt is és a nettó beszerzési értéket is (amely lehet igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás) az érintett üzleti évek között el kell határolnia? Hogyan kezelendő a fenti két licenctípushoz jellemzően hozzákapcsolt szoftverkövetés elnevezésű szolgáltatás, amely arra jogosítja fel a végfelhasználót, hogy a megvásárolt szoftverkövetés időtartama alatt hozzáférhet a licencekhez kapcsolódó frissítésekhez és bizonyos támogatási szolgáltatásokhoz, amelyeket a licenc kibocsátója/jogtulajdonosa nyújt? A szoftverkövetést a viszonteladó cég a licencekkel együtt megvásárolja, és továbbértékesíti. Jól gondoljuk-e, hogy a fenti szoftverkövetés minden esetben szolgáltatásnak minősül, így amennyiben az több évet érint (a vevő több üzleti évre vonatkozóan megvásárolta), mind a szoftverkövetéshez kapcsolódó nettó árbevételt, mind a nettó beszerzési költséget az érintett üzleti évek között el kell határolni? Természetesen, amennyiben a viszonteladó cég bármiféle szolgáltatást nyújt az általa viszontértékesített szoftverekhez kapcsolódóan, ott – több üzleti év érintettsége esetén – a kiszámlázott árbevétel az üzleti évek között elhatárolandó.

Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?

Kérdés: Több szolgáltató számlájában
a) e-számla-kedvezmény jogcímen kisebb összegek szerepelnek jóváírásként a számlán, illetve
b) plusztételt számítanak fel, ha a vevő nem veszi igénybe az e-számla-szolgáltatást. Mikor járunk el helyesen a könyvelésben:
a) esetben: a szolgáltatás értékét csökkenti a jóváírás, illetve egyéb költséget csökkentő tétel vagy egyéb bevétel?
b) esetben: a szolgáltatás értékét növelve könyvelendő, illetve egyéb költségként vagy ráfordításként szerepeljen a könyvekben?

Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?

Kérdés: Társaságunknál teljes adóévet érintő átfogó adóellenőrzés zajlik. Az ellenőrzés megkezdése óta bérszámfejtés során feltárásra került társaságunk által olyan hiba, mely az adóellenőrzéssel érintett évet érinti. A feltárt hiba és annak adóhatása átadásra került az ellenőr számára, aki által ez (is) határozatba foglalásra kerül majd az ellenőrzés lezárásakor. Mely időpontot kell a feltárás időpontjának tekinteni ez esetben, mikor kell könyvelni az érintett tételeket: a társaság általi feltárás időpontjában, vagy tekintettel a folyamatban lévő ellenőrzésre, a határozat alapján?

Kérdés: A társaság támogatást kapott a határon átnyúló projektek támogatására. A magyar társaság a támogatói okirat szerint támogatást kap, és ezt jegyzett-tőke-emelés formájában továbbítja a román leányvállalatának. A magyar fél tehát a támogatást részesedése összegének emelésére fordítja. Romániában történik meg a fejlesztés, az ott bekerülő eszközök a román cég könyveiben fognak szerepelni. Amagyar anyavállalat számol el a támogatás felhasználásáról a pályázat kiírója felé. Hogyan kell könyvelni a támogatás összegét a magyar kedvezményezettnél? Kezelhető-e a részesedés összegének emelése fejlesztésre kapott támogatásként?

Kérdés: Segítségüket kérem a Tao-tv. 3. sz. melléklet A rész 13. pontjának helyes értelmezésében az alábbi esettel kapcsolatban: 1. Egy közhasznúsági státusszal nem rendelkező alapítvány szerződés szerint 2 M Ft-ot kap egy zrt.-től alapcél szerinti tevékenységhez. Jól értelmezem, hogy ha a bevétel elszámolása évében ebből a 2 M Ft-ból – az alapcél szerint – elkölt 1,5 M Ft-ot, akkor a fent említett igazolást nem tudja kiállítani a juttató részére? 2. Abban az esetben, ha az alapítvány támogatói szerződés alapján részesül a 2 M Ft támogatásban (adományban), akkor a nyilatkozatot teljesítettnek lehet tekinteni?

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, ágazati bértámogatási programban vett részt [hazai és uniós forrásból megvalósuló, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint]. Ez a támogatás 2020/11.-2021/05. hónapig tartott. Ez de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül-e, és jeleznem kell-e a 2021. évi taobevallásban? Ha de minimisnek minősül, akkor kivás cég esetén fel kell ezt tüntetnem valahol?