Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkáltató kölcsönt nyújtott a munkavállalójának pénzintézeten keresztül. Az adott esetben is a kölcsönt részletekben vagy egy összegben vissza kell fizetni. A törlesztésekkel csökkentett összeg, 3 728 400 forint került elengedésre.A kölcsön összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá akkor, ha nincs jegyzett tőkén felüli tőke;– pénzeszközök visszafizetési kötelezettség nélküli átvételekor (ideértve a támogatásokat is), ha az így – bármilyen jogcímen – átvett pénzeszközök üzleti éven belüli együttes értéke meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...Az iskola a felé számlázott tételeket a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően könyveli.Az egyesület által az iskolának adott támogatást (amelynek összege a kérdésben leírtakhoz képest nő) az egyéb ráfordítások között, az iskolánál az egyesülettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Iskola részére az egyesület által gyűjtött adomány

Kérdés: Az egyesület által kizárólag az iskola számára gyűjtött különféle adományjellegű pénzügyi források és azok iskolának való átadása közti időbeni eltolódás miatt fennálló különbözet az egyesület eredményében kell, hogy megjelenjen, vagy inkább elkülönített tartalékként, vagy passzív időbeli elhatárolásként, esetleg az iskolával szembeni kötelezettségként?
Részlet a válaszából: […] ...224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján a válasz a következő:A továbbutalási céllal kapott támogatást (ilyennek tekintendők az iskola számára gyűjtött különféle adományok is) egyéb bevételként kell elszámolni (célszerű, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Gyalogos közlekedéshez járda építése

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Részlet a válaszából: […] ...közutak és tartozékainak kialakításához és fenntartásához az önkormányzat területén működő gazdálkodó szervezetek segítségét, támogatását igénybe veheti, akkor a gazdálkodó szervezetek bármilyen formában adott támogatása az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet a válaszából: […] ...amortizációja szolgáltatásként nem hárítható át. Annak megtérítése a bérbevevő részéről költségek ellentételezésére adott támogatásnak minősül, és e szerint kell kezelni az adóalap meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Natura 2000 keretében kapott támogatás

Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...szerint juttatott összeg felhasználását nem ellenőrizte.A Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól a 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: VM.r.) rendelkezik.A VM.r. 2. §-a alapján vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Cél szerinti tevékenység az egyesületnél

Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti tevékenységnek minősíthető-e.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-törvény) 2. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket. Ezek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Jégháló minősítése az ültetvény esetében

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvény bekerülési értékébe beletartozik az ültetvényhez nélkülözhetetlen támberendezések létesítésének költsége, bekerülési értéke. A jégháló rendeltetése azonban más, mint a támberendezéseké. Ezért – a vállalkozási tevékenységet szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Pénzeszköz-hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyárunk környékén meg akarja oldani a csapadékvíz elvezetését. Ez a mi érdekünk is. A teljes beruházás ránk eső részét pénzeszköz-hozzájárulás formájában adnánk át az önkormányzatnak. Hogyan kell helyesen kezelni ezt a hozzájárulást? A csatornaelvezető rendszer nem a mi területünkön fog menni, nem is a mi tulajdonunk. Mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatásnak, juttatásnak nem minősülő, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. A kérdező cég valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
1
27
28
29
104