1110 talált cikk a támogatás kifejezésre

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?

Kérdés: Milyen viszonyban áll a 2009. 12. 31-én hatályos Tao-tv. 19. §-ának (3) szakasza szerint alkalmazható kedvezmény ugyanezen paragrafus (5) bekezdésével? Adóhiányra irányuló megállapítás alapja lehet-e, ha az adózó elmulasztja a lekötött tartalékba helyezést? Ha a lekötött tartalékba helyezést az adózó elmulasztja, de azt a soron következő beszámolójában, mint jelentős hibát kimutat, élhet-e az adóhatóság az adókedvezményre vonatkozó adóhiány megállapításával vagy mulasztási bírság kiszabásával?

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Cégünk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló kft. A 2011. évi szakképzési hozzájárulását milyen mértékben csökkenthette a szakképző iskolának adott támogatással és a saját dolgozó képzésével?

Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.

Kérdés: A szakmai kamaráknak és a szakmai szövetségeknek is letétbe kell helyezniük a beszámolójukat 2012-től?

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!

Kérdés: Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?

Kérdés: Az 5487. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott műszaki fejlesztés 3 éven át tart? Az első évben felmerült 15 millió forint költség, és kapunk 25 millió támogatási előleget. Ezzel a második évben lehet elszámolni, és ekkor válik véglegessé. A 3. évben a fejlesztés befejeződik, de a támogatás 3. évi része csak a következő évben folyik be, némi módosítás után csökkentett összegben. Mi a helyzet akkor, ha a műszaki fejlesztés több éven át tartó, és minden évben a részelszámolás alapján befolyik a támogatási rész is? A téma lezárásáig a fenti esetekben a költségeket befejezetlen műszaki fejlesztésként, a támogatásokat, illetve az esetleges előlegeket átmenő passzívaként kell kezelni? Mi a teendő a zárás évét követően utalt, esetlegesen csökkentett összegű támogatás tekintetében?

Kérdés: A nonprofit kft. fenntartója egy magán­iskolának. Az állami normatívát a fenntartó kapja, onnan utalják az intézményhez. Az éves normatívával a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a fenntartó, úgymond "saját" bevallást készít, amelyet majd a MÁK elbírál, és elfogadja vagy változtat azon, majd határozatot küld. Ha a mérlegkészítés időpontja január 31-e (április 30-a), a bevallás (a határozat) alapján le kell-e könyvelni a különbözetet? Ha igen, az iskolánál is könyvelni kell azt?