1110 talált cikk a támogatás kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány a következő támogatási összegben részesült: normatív támogatás pályázat keretében (hazai forrás), vissza nem térítendő működési támogatás, melyben csekély mértékű fejlesztés is szerepel (tárgyi eszköz beszerzése), a támogatást a mérlegfordulónapig jóváírták. Kérdésem, hogyan kell könyvelni az aláírt finanszírozási szerződéstől kezdve az utolsó hányad támogatási összeg befolyásáig? Befolyásolja a könyvelést az a tény, ha igen, hogyan, hogy a működési támogatás keretében tárgyieszköz-beszerzés (fejlesztés) is megvalósul?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?

Kérdés: 2009 augusztusában az őstermelő az MVH határozata alapján – a 2008. június 25-én kelt határozat alapján kapott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatáshoz kapcsolódó energetikai céllal termesztett növények termesztéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatást – a támogatás visszafizetéséről határozott, amit 2009 augusztusában vissza is fizetett. Kérdésem, hogy 2009. évben ezt hogyan kell elszámolni, támogatás csökkenéseként?

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában lévő rendezvényházat üzemeltet. Pályázati úton nyert pénzből a kft. az épületen belül uszodát épít, amelyet szintén a kft. fog üzemeltetni. Mivel a rendezvényház az önkormányzat tulajdona, úgy gondoljuk, hogy az uszodát is a megvalósítása után térítésmentesen át kell adni az önkormányzatnak. Helyesen gondoljuk? A beruházás áfája levonható? Az átadáskor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Mindez milyen hatással van a társasági adóra?

Kérdés: Cégünk eszközbeszerzését részben saját forrásból, részben pályázati forrásból finanszírozta. A pályázati támogatás halasztott bevételként szerepel a könyveinkben, visszavezetése a rendkívüli bevételek közé az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírása arányában történik. Teljesítményarányos leírási mód van az eszközöknél meghatározva. Van olyan év, amikor csökkent működés miatt alacsony az elszámolt értékcsökkenés, és van, amikor magas. Helyesen járunk-e el, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a teljesítményarányos értékcsökkenés alapján történik? Mi van, ha az értékcsökkenés alapján a támogatás 10 év alatt sem számolódik el bevételként? (Pályázat 5 év elteltével lezárásra kerül!) Mi van abban az esetben, ha az eszköznek még maradványértéke is van?

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során kit tekinthetünk megváltozott munkaképességű személynek? A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget az 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a tartalmazza. A törvény 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja a megváltozott munkaképességű személy fogalmát úgy határozza meg, hogy az ott közölt fogalom (ettől eltérően a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg) a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során nem alkalmazható. Melyik ez a külön jogszabály?