Ingatlanok átsorolása végelszámolás alatt

Kérdés: A társaság végelszámolása alatt át kell-e sorolni az ingatlant (üzemépület + ügyviteli helyiségek) akkor, ha a társaság vállalkozási tevékenységet már nem folytat? A végelszámolást azért nem lehet befejezni, mert a végelszámoló az adott ingatlant még nem tudta eladni. A kérdésre a válasz az iparűzési adó szempontjából fontos.
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás időszaka alatt is a hatályos Szt. előírásaiszerint kell eljárni, hacsak attól eltérően más jogszabály nem rendelkezik.Az Szt. 53. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján terven felüliértékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél (az ingatlannál) elszámolni akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag rövid a válasz, de a válasz nemlehet sem igen, sem nem. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közétartozik az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján – többek között – azingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Technológiai berendezések csővezetékei

Kérdés: Vegyipari üzem technológiai berendezésének a csővezetékek is részei. Lehetnek-e ezek a vegyipari berendezés tartozékai, és a fő eszközzel azonosan amortizálódnak, vagy önálló tárgyi eszköz, és mint vezeték amortizálódik?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a kérdésben leírtak alapján nem lehetegyértelmű választ adni. A csővezetékeket akkor lehet a technológiai berendezésrészének tekinteni, ha az a technológiai berendezésnek az alkotórésze, anélküla technológiai berendezés nem képes rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Közösen végzett csatornaberuházás

Kérdés: A társaság a vele szomszédos társasággal saját vállalkozásban csatornaberuházást végzett. A saját vállalkozásban végzett beruházás úgy valósult meg, hogy a társaság vette meg az anyagot, a kivitelező pedig elvégezte a szerelést. A szomszédos társaság a tervezési díj 15 százalékát, a kivitelezési költségből 1 millió forintot fizetett meg. A tervezési díjat közvetített szolgáltatásként, az 1 millió forintot beruházás értékesítéseként könyveltem. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben szereplő beruházást sajátvállalkozásban megvalósult beruházásnak tekintjük, akkor a kérdező társaságnála kivitelező által beépített anyagot anyagköltségként, a tervezési díj teljesösszegét, a kivitelező által számlázott szerelési díjat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Stancforma, szita, filmkészítés elszámolása

Kérdés: A gyártó cég dobokon kívül stancformát, szitát és filmkészítést is számláz cégünknek. A stancformát és a szitát szerszámként, vagy kis értékű tárgyi eszközként vegyük nyilvántartásba? A filmkészítést igénybe vett szolgáltatásként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A stancforma és a szita besorolásánál a számviteli törvényazon előírásából kell kiindulni, hogy azok tartósan, legalább egy éven túlszolgálják a működést, a tevékenységet, vagy ennél rövidebb ideig.Amennyiben a stancforma, a szita a tevékenységet, a működésttartósan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Munkaruházat kötelező adása

Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 165. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka aruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató amunkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Az Mt. tehát megfogalmazta amunkaruha-juttatás kötelező eseteit. Ennek a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Értékesítés harmadik országba

Kérdés: A kft. belföldön vásárol egy gépet harmadik országba történő továbbértékesítési céllal. A beszerzés áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 29. §-a szerint mentes az adó alól a termékexport(adómentesség levonási joggal). Termékexport az a temékértékesítés, amelynekközvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követőharmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Raktár átalakítása költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk egyik telephelye eddig raktárként működött. 2006. 08. 14-én engedélyt kapott az önkormányzattól kereskedelmi tevékenység folytatására. A használati mód változásához kapcsolódó költségek: illeték, tűzvédelmi szabályossági felülvizsgálat, építési engedélyezési terv elkészítése elszámolható-e a tárgyév költségei között, vagy alapítás-átszervezés költségeként aktiválandók? Hasonló a kérdés a másik telephelyen lévő raktárépületben kialakítandó gyártó üzem engedélyezési, kockázatértékelési stb. költségeinek elszámolásával kapcsolatban is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7.pontja adja meg. Ezen értelmező rendelkezés szerint beruházás a meglévő tárgyieszköz rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása. A raktárként működőtelephelyen kereskedelmi tevékenység folytatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:

Váltóval történő fizetés esetén az áfa visszaigénylése

Kérdés: A kft. a beszerzett tárgyi eszköz ellenértékét váltóval egyenlítette ki. Visszaigényelhető-e az áfa abban az esetben is, ha a kft. a 4 millió forintos bevételi összeghatárt még nem érte el?
Részlet a válaszából: […] Az ügylet megítéléséhez a 2005/35. Adózási kérdés adegyértelmű eligazítást. E szerint az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének ba), bb),ca), cb) pontjaira alapított (tárgyi eszköz beszerzésére) visszaigénylési jogmegnyíltának feltétele a beszerzés adóval növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
103
104
105
148