Tenyészbaromfi értékcsökkenése

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az értékcsökkenés elszámolására rátérnénk, szükségesnek tartjuk néhány – a nyilvántartással kapcsolatos – kérdés tisztázását. Az egyik ilyen szabály, amely kizárólag a tenyészállatokra vonatkozik, hogy a tenyészállat tárgyi eszközként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: használt erőgépek

Kérdés: Társaságunk a tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgépeket vásárolt egy olyan cégtől, amely ezeket a gépeket külföldről használtan szerezte be továbbértékesítés céljából. Az importáló a gépeket nem vette használatba. Társaságunk igénybe veheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét a Magyarországon még üzembe nem helyezett gépbeszerzés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű a válasz: nem.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint ugyanis a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében felmerült adóévi beruházás értékével lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen önköltség tartalmát az új Szt. 51. §-a határozza meg. Ennek részét képezik azok a költségek, amelyek a K+F tevékenység végzése, teljesítése során közvetlenül felmerültek, amelyek a K+F tevékenység végzésével, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Sajátos autócsere elszámolása

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz megadásához szükséges információk egy része nem ismerhető meg a kérdésből. Ilyen például az, hogy mennyibe kerül a csereként kapott autó? Előre meghatározott ár? Annyiba kerül, mint a régi eladási ára (vagy annak függvényében változó ár)? Nehezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Betörés során eltulajdonított eszközök

Kérdés: Egy társaság székhelyére betörtek, és 1 millió forint készpénzt, valamint tárgyi eszközöket (pl. videót) elloptak. A készpénz nem volt bezárva a páncélszekrénybe, a cégnek nem volt vagyonbiztosítása. Hogyan kell elszámolni a hiányzó készpénzt és tárgyi eszközöket? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A számvitelben az eltulajdonított készpénzt és a tárgyi eszközöket a hiányra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, az eltulajdonítás megállapításának időszakában (időpontjában) a készpénzhiányt egyéb ráfordításként, a tárgyi eszköz hiányát terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás kritériumai

Kérdés: Mely esetben kell egy eszköz létesítését a számvitelben és az áfát illetően „saját vállalkozásban megvalósított" beruházásnak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban megvalósított beruházásra külön meghatározást nem ad az új Szt. Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7–8. pontjából, illetve 51. §-ából azonban következik: a saját vállalkozásban megvalósított beruházás a tárgyi eszköz saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címke:

Vagyoni értékű jogok: ingatlanhoz kapcsolódóan

Kérdés: Mely esetekben kell az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tárgyi eszközök között kimutatni? A korábban szerzett jogokat át kell-e sorolni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése pontosan fogalmaz, bár nem ad teljes körű felsorolást. Erre utal a különösen szó is, hiszen az idetartozó vagyoni értékű jogok köre változhat. A hangsúly azon van, hogy ezen jogok az ingatlanok (a földterületek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címke:

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye ingatlannál

Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményt az adóévi beruházás értékével, de legfeljebb az adózás előtti eredménnyel és – 2001-ben – legfeljebb 10 millió forinttal akkor csökkentheti, ha tagjai, részvényesei az adóév egészében magánszemélyek és/vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy egy válaszba tömöríthessük válaszunkat.A kérdésben foglaltak alapján az állapítható meg, hogy új (azaz korábban még használatba nem vett) ingatlant épített a bt. Az iroda a bt. tevékenysége alapján nem minősül üzemkörön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Visszatérítendő támogatás átminősítése vissza nem térítendő támogatássá

Kérdés: A társaság 1996-97-ben visszatérítendő kamatmentes, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesült (50-50 százalékban). A társaság kérésére 2001-ben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendő támogatásra módosult. A tárgyi eszközöket 1996-97-ben aktiválták, a vissza nem térítendő támogatást időbelileg elhatárolták, az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, a vissza nem térítendő támogatással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetését elvégezték. Kérdés, hogyan kell eljárni a visszatérítendő támogatás (kötelezettség) részbeni elengedésével kapott végleges támogatásnál?
Részlet a válaszából: […] A támogatást adó – általában – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a támogatást visszatérítendő összegben, de kamatmentesen adja (ez a támogatott vállalkozásnál valójában olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, ezért kölcsönként is kell elszámolni), illetve vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címke:
1
136
137
138
148