Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlan használatbavétele

Kérdés: A társaság magánszemélytől ingatlant bérel. Mikor minősül használatba vettnek a bérelt ingatlan? A használatbavétel függ-e a működési és egyéb engedélyek megszerzésétől? Visszahat-e ez az elvégzett javítási munkák megítélésére?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-a szerint az eszköz bekerülési értékének része az eszköz rendeltetésszerű használatbavétele érdekében a rendeltetésszerű használatbavételig, az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz hozzákapcsolható tételek, tevékenységek költségei.Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága

Kérdés: Mikor járunk el helyesen az értékcsökkenés elszámolásánál, ha azt negyedévenként vagy évenként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének meghatározásáról rendelkezik, és nem szól arról, hogy az így meghatározott összeget milyen gyakorisággal kell elszámolni. Nyilvánvaló, az üzleti évben legalább egyszer.Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: A vállalkozás 2000. decemberig a számviteli politikában meghatározott 10 százalékos amortizációval számolt a bérbe adott épületnél, amely a Tao-tv. szerint 3 százalék volt, a különbözettel növelte az adóalapot. 2001-től új számviteli politikát kell készíteni. Kérdése az, 2001-től alkalmazhatja-e csak a Tao-tv. szerinti 5 százalékos kulcsot?
Részlet a válaszából: […] Először a kérdésben lévő téves szemléletre, illetve a jogszabályok helyes értelmezésére kell a figyelmet felhívni.A régi és az új Szt. szerint sem számvitel-politikai döntés az, hogy milyen mértékű amortizációval számolnak az egyes eszközöknél. Amióta törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakulás: befektetett eszközök bruttó értéke

Kérdés: Átalakulással létrejött kft. nyitó mérlegében mit kell a befektetett eszközök bruttó értékének tekinteni? A jogelődtől áthozott eszközök esetén kell-e maradványértékkel számolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138-139. §-ai szerint az átalakuló, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete, az új Szt. 141. §-a szerinti végleges vagyonmérlege az eszközök értékét könyv szerinti, illetve a 137. § szerinti átértékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Háziorvos garázsépítésének elszámolása

Kérdés: Vidéki körzeti orvos, akinek egészségügyi bt.-je van, saját udvarában garázst szeretne építeni gépkocsijának. A gépkocsi után a cégautóadót megfizeti. A garázs költségeit milyen formában számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A bt. a garázs építésével kapcsolatos költség elszámolására akkor lehet jogosult, ha a garázst az eszközei között mutatja ki (vagyis ha azt a bt. és nem a magánszemély orvos építteti). A garázs – tekintettel arra, hogy egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautó értékesítés levonható áfája

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a használt cégautó értékesítésekor az utólagosan levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi értékesítését is a tárgyi eszközök értékesítésének általános szabályai szerint kell elszámolni, azaz az értékesített személygépkocsi eladási árát az egyéb bevételek (T 384, 311 – K 961, 467), könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
137
138
139
…
148