Naperőmű értékcsökkenése

Kérdés: Ügyfelem létrehozott egy kft.-t villamosenergia-termelésre és -értékesítésre. 2019-ben elkészült a telephelyen egy 494 kWp névleges teljesítményű naperőmű. Milyen értékcsökkenést alkalmazhat erre a tárgyi eszközre a számviteli törvény és az adótörvény szerint? Élettartama 20-25 év lehet.
Részlet az állásfoglalásából: […] A naperőmű a KSH Építményjegyzék szerint a 2302 Erőművek közé tartozó, nem épület jellegű komplex ipari létesítmény. A naperőmű több részből áll: napelempanel, tartószerkezet, szolárkábelek, egyenáram-átalakító inverter, vezetékek, földelési anyagok,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címke:

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésekre a választ a számviteli nyilvántartással kezdjük.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez az előírás a műtárgyakra, a festményekre is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 9.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szállító cégnél a meghibásodott gép ellenértékének visszafizetése miatt az áfa alapja az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint utólagosan csökken. Ennek a dokumentálására a 170. § szerint kiállított, a számlával egy tekintet alá eső okirat szolgál, amelynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 19.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál külön kezeljük a munkagép közös beszerzését, illetve a közösen beszerzett munkagép üzemeltetési költségeinek az elszámolását, annak lehetséges formáit.Helyesen látják, hogy a közösen beszerzett munkagépet csak az egyik társaság (az "A" társaság)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 19.

Hálózatbővítés bérelt ingatlanban

Kérdés: Cégünk bérelt ingatlanban dolgozik. Vásároltunk egy gépet, amelynek üzemeltetéséhez hálózatbővítést kellett igényelnünk az áramszolgáltatótól. Kifizettük a csatlakozási díjat, és az ehhez szükséges villanyszerelési munkákat, anyagokat. A hálózatbővítés megtörtént. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a fenti beruházást? Eddig a fent említett költségeket befejezetlen beruházásként tartottam nyilván. Aktiválhatom a vagyoni értékű jogok között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt esetben kétféle beruházásról van szó. Az egyik a villamos hálózati csatlakozási díj, amelyet az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. Mivel a hálózatbővítés befejeződött, a csatlakozási díjat a 161. Befejezetlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Ló beszerzése, nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. – amely lovaglást tanít – lovat szerez be. Állományba kell-e venni befejezetlen beruházásként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A lovaglás tanításához beszerzett ló – feltételezhetően – nem növendék állat, ezért azt tenyészállatként a tárgyi eszközök között kell kimutatni. A tárgyi eszközök (így a tenyészállatnak minősülő ló) beszerzését elsődlegesen a beruházások számlán kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 19.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozónál tárgyi eszköz beszerzése hitelből

Kérdés: Egyéni vállalkozó hitelre vásárolt tárgyi eszközt, munkagépet, a saját erőt befizette, a többit részletben fogja. Hogyan könyvelem le? Az áfáját vissza szeretném igényelni, mert megkezdett beruházás.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó a naplófőkönyvben tudja pénzkiadásként könyvelni a hitelre vásárolt tárgyi eszközre, munkagépre befizetett saját erőt, majd a későbbiekben a többi részletet. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdések sorrendjében a választ a következőkben adjuk meg:Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteség érvényesítése beruházásra tekintettel

Kérdés: A Katv. szerint adózó kft. érvényesíteni szeretné az elhatárolt veszteség korábban még használatba nem vett tárgyi eszközei (beruházások stb.) törvény szerinti részét. A Katv. tárgyi eszközt (beruházást) nevesít, fogalmaz meg.
Részlet az állásfoglalásából: […]

A Katv. 20. § (7) bekezdése minden korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz (beruházás) figyelembevételét lehetővé teszi, nem korlátozza a levonást a termelési célt szolgáló eszközökre.

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 30.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint a Tao-tv. hatálya alá tartozó cég a 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 9.
1
…
36
37
38
…
153