Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a számviteli elszámolással. Egyértelmű, hogy a pingpongasztal beszerzése nem a vállalkozási tevékenység érdekében történt, a pingpongasztalt rendeltetésszerűen nem a riasztórendszerek értékesítéséhez kapcsolódóan használják. Ezért a pingpongasztalt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Számítástechnikai eszközök nyilvántartása

Kérdés: Cégünknél számítástechnikai eszközök beszerzése van folyamatban. A monitorokat kis értékű tárgyi eszközként vesszük egyedileg nyilvántartásba. A számítógép-beszerzésről szóló számlán összegszerűen egy egységár szerepel, de szövegesen fel van sorolva, hogy milyen elemeket szereztünk be. Az eszközök közül a billentyűzetet és az egeret aktiválhatjuk-e a számítógéppel együtt? Kaptunk a gépekhez Windows, Office és egy DVD-író programot is. Ezeket hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy a szóban forgó eszközöket önálló, különálló eszköznek kell tekinteni, vagy egy másik eszköz (például a számítógép) elválaszthatatlan tartozéka.A monitor önálló, különálló eszköznek minősül, mert a feladatát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Lekötött euróbetét árfolyama

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem jártak el helyesen!Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a devizaszámlárakerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamonátszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Közhasznú társaság vagyona

Kérdés: Egy közhasznú társaság nem alakult át időben, ezért a cégbíróság kényszer-végelszámolással megszüntette. A tulajdonos a magyar állam volt. A megszűnt társaság vagyonát a tulajdonos átadja a közben megalakult nonprofit kft.-nek. Hogyan kell az átadást könyvelni, ha a tulajdonos jegyzett tőkét emel vagy tőketartalékba teszi? Az átadásra kerülő vagyon ingatlan és egyéb tárgyi eszköz, de készpénz is. Az eszközöket térítés nélkül adja át.
Részlet a válaszából: […]  Az állami vagyon védelmére vonatkozó hatályos elő­írások nemteszik lehetővé az eszközök térítés nélküli átadását. Az állami vagyonkezelőjének feladata, felelőssége az állami vagyon megőrzése. Ebbőlegyértelműen az következik, hogy a megszűnt közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Hatósági engedély visszavonása

Kérdés: Hatóságiengedély-köteles műszaki eszközünk hatósági engedélyét visszavonták. A műszaki eszköz későbbi újbóli engedélyezése a felmerült hiba elhárítását követően várható. Ezen időszak alatt nem használható, de a vállalkozási tevékenységből nem kerül kivonásra. Szükséges vagy lehetséges-e a terv szerinti értékcsökkenési leírás leállítása, az avulás arányában terven felüli értékcsökkenés elszámolása? Ha terven felüli értékcsökkenés elszámolható, mi a teendő az újbóli engedélyezéskor, az ismételt üzembe helyezés időpontjában?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál az Szt. 23. §-a (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan márnem szolgálja, akkor a besorolását meg kell változtatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Minden évben értékcsökkenés

Kérdés: Kötelező-e minden évben a bt.-nél az értékcsökkenés elszámolása? Az összeg nagysága miatt nagy veszteség lenne, és a saját tőke is negatív lesz.
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen! Az óvatosság számvitelialapelvből egyértelműen következik: az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseketés céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti éveredménye nyereség vagy veszteség. Amennyiben az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:

Támogatás vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben felmerültekkel a Számviteli Levelek 133.számában a 2705. kérdésre adott válaszban lényegében már foglalkoztunk. Jelenválaszban az Szt. hivatkozott előírásai közötti eltérés indokoltságáraigyekszünk választ adni. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés: Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó helyzetét megkönnyítette a kérdező, mivel a kérdésben lényegében benne van a válasz is. Válasszuk ketté a kérdést. Vegyük előbb a kívülálló részére végzett javítást, majd a saját cégautókon végzett javítást. Ha kívülálló részére (normál esetben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
Részlet a válaszából: […]  A méhcsalád – mivel tartása során leválasztható termékettermel (pl. méz) – a számviteli törvény 26. §-a (6) bekezdésének előírásaszerint tenyészállatnak (tárgyi eszköznek) minősül (függetlenül attól, hogymeddig szolgálja a vállalkozási tevékenységet). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék, beruházás értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékot előrehozott értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Az érintett beruházás üzembe helyezésének időpontjától az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő összeg a társasági adó alapját növeli. Hogyan kell eljárni, ha a fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást még az üzembe helyezést megelőzően vagy azt követő egy-két éven belül eladták?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján csak az"büntetendő", ha a lekötés adóévét követő négy adóévben az adóalany nem valósítmeg beruházást, illetve olyan beruházást valósít meg, amire a fejlesztésitartalékot nem lehet felhasználni, az adóalany mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.
Kapcsolódó címke:
1
71
72
73
148