1479 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: a) Egy cég 2009. évben megvásárolta egy szoftver tulajdonjogát. Elnyert pályázata van a beszerzéshez, mely szerint 50%-os (egyelőre csak előleg) támogatásban részesül. A pályázat nem nevesíti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül. A cég Pest megyében van, és besorolás szerint kisvállalkozásnak minősül. E szerint a támogatás mértéke (a támogatás intenzitása) maximum 30% (Pest megye) + 20% (kisvállalkozás) = 50% lehet, amelyet már az 50%-os elnyert pályázattal elért a cég, tehát a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény már nem csökkenthető a szoftver bekerülési értékével? b) Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjával kapcsolatban még egy kérdés: Egy cég adózás elő­t­ti eredménye 10 millió forint, melyet csökkenteni szeretne 2 gyártógép bekerülési értékével, összesen 11 millió Ft-tal. A 2 gép bekerülési értékéből csak 6 millió forint adóalap-csökkentésre jogosult, a teljes bekerülési értéknek egy részére. A bekerülési érték egy részére is igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Cégünk megvásárolta a szomszéd ikerházat 2006-2007-ben. A lakóépületet átminősítették szociális épületté. Jelenleg telephelyfejlesztést hajtunk végre, de ennek útjában áll az ikerház. A tervek szerint teljesen nem lesz lebontva, az utcafrontra néző falak megmaradnának. Mi ennek a számviteli elszámolási módja?

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?

Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk 2008. évben vett 2 db filterbokszkészüléket, aminek a használatával utántölthető lesz a toner. A készülék beszerzési ára nettó 1 015 000 Ft volt, amely magában foglalta az antisztatikus szűrőbetétet, a ventilátort, a filterbokszkészüléket és további kis értékű tartozékokat. Az antisztatikus szűrőbetétet eddig ki tudták tisztítani, de 2010-ben újat kellett venni, amelynek az ára 406 274 Ft. A szűrőbetét "fődarab"-cseréjét felújításnak kell minősíteni, vagy karbantartás és a tárgyév költsége?

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?

Kérdés: Partnerünktől filteres kávégépet bérelünk. A számlát bérleti díjról állítják ki, amelynek az alapja az adott hónapban elfogyott filter, amelyből a kávé készül. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat? Ha igen, nekünk bérleti díjként vagy anyagköltségként kell könyvelni?

Kérdés: Egy olyan cég, amely kisvállalkozásnak minősül, és jogszabályban meghatározott elmaradott térségben működik, 100%-ban a fejlesztési tartaléka terhére gépberuházást hajtott végre 2009-ben. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerint 100%-nak megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Kérdés: A fent említett Tao-tv. szerinti értékcsökkenés lehetőségét korlátozza-e, hogy korábban a fejlesztési tartalék terhére történt a felhasználás? Sajnos a 3945-ös kérdés és válasz áttanulmányozása nem ad elegendő információt. Ebben nincs szó elmaradott térségről, ami a kérdésemben döntő fontossággal bír.

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?