Működésiköltség-hozzájárulás

Kérdés: A kft.-ként működő szójababtermelői csoport tagjai a társaságon keresztül forgalmazott termék értéke után működésiköltség-hozzájárulást fizetnek. Ezt a tényt a társasági szerződésben rögzítették. Ki kell-e számlázni a költség-hozzájárulást, illetve terheli-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A termelői csoportként elismert szervezetnek a létesítő okiratában szabályoznia kell a működésiköltség-hozzájárulás fizetésének módját és mértékét, a nemfizetés következményeit [2015. szeptember 17-ig a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szabályozta.] A tagok által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Devizában teljesített pótbefizetés

Kérdés: A devizában teljesített pótbefizetés törlesztését – több évet érintő részletben – devizában fizetjük vissza. A visszafizetett pótbefizetés elszámolása és értékelése hogyan és mikor történik?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a társaság a könyvviteli nyilvántartásait forintban vezeti. Így a lekötött tartalékszámla is forintértéket tartalmaz, emiatt értékelni nem kell.A Ptk. 3:183. §-a szabályozza a pótbefizetés jogintézményét. E szerint, ha a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál I.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés adatai alapján a rendkívüli bevételek között lévő, a 2015. évi lezárt könyvelési adatokat kell átrendezni. Az adatok alapján a 2015. évi beszámoló eredménykimutatásában a rendkívüli ráfordítások között 4,8 millió forint, a rendkívüli bevételek között 5,0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy nem lehet a jövőbeni eredménytartalék terhére a törzstőkét megemelni.A Ptk. 3:198. és 3:201. §-ai alapján a törzstőke felemelhető külső tőke bevonásával (új törzsbetétek teljesítésével), illetve törzstőkén felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Jegyzett tőke leszállítása veszteség esetén

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 40 M Ft, az eredménytartalék 10 M Ft, így a saját tőke 50 M Ft volt. A társaságnak 50%-ban tulajdonosa egy kft., és 50%-ban két magánszemély. A kft. az utóbbi években tartósan veszteséges volt. Jelenleg a társaság 4 M Ft saját tőkével rendelkezik. A taggyűlés döntése az lenne, hogy a társaság a jegyzett tőkéjét szállítsa le 4 M Ft összegre. Elfogadható megoldás ez?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6868-as válaszunkat is!A kérdező nem szólt arról, hogy mikor volt a saját tőke 50 M Ft, és hány év telt el azóta. A Ptk. 3:189. §-a alapján a taggyűlésnek már akkor döntenie kellett volna a törzstőke leszállításáról, amikor a társaság saját tőkéje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely

Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – külön­megállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti településen áll fenn. A kérdésben említett esetek kapcsán tehát valójában arra kell válaszolni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Nonprofit társaságként való továbbműködés

Kérdés: A kft. nonprofit gazdasági társaságként kíván tovább működni. Ez átalakulásnak minősül-e, illetve milyen számviteli és adózási feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] A kft. tulajdonosainak el kell dönteniük, hogy milyen nonprofit tevékenységet kívánnak a jövőben folytatni, és ennek megfelelően módosítani kell a társasági szerződést. A módosított társasági szerződést – változásbejegyzési kérelemmel – be kell nyújtani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mivel arra utal, hogy a kényszertörlési eljárásnál érintett személyek, szervek, ideértve a könyvelőt is, nem ismerik a rájuk vonatkozó, létező előírásokat, bár ezek az előírások sem minden esetben teljesek, következetesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Osztalék a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően

Kérdés: A 6659. kérdésre adott válaszuk nem tér ki arra, hogy álláspontjuk csak a kft.-kre vonatkozik a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, vagy a bt.-kre is? Megkerestem egy ügyvédet ezzel a kérdéssel, és azt a választ kaptam, hogy a bt.-k esetén lehet osztalékot megállapítani a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően. Ez helytálló értelmezése a Ptk.-nak?
Részlet a válaszából: […] A választ adók nem jogalkotók, csupán értelmezik a jogszabályi előírásokat, és sok évtizedes tapasztalatuk alapján írják le a véleményüket.A Számviteli Levelek 325. számában a 6659. kérdésre adott válaszban valóban csak a kft.-kre vonatkozó Ptk.-előírásokra hivatkoztunk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Betéti társaság beltagja meghalt

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. szerint a tagsági jogviszony a tag halálával megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnése esetén az elhalálozott tag örökösével a társaság köteles elszámolni. Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
1
8
9
10
36