Felmondott lízingszerződés

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] A lízingszerződés – bármilyen okból, bármelyik fél általtörténő – felmondásakor, megszűnésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2)bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírásokfigyelembevételével kell eljárnia. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...mert ha megfelel az Szja-tv. szerinti üzleti ajándéknak, akkor is aszemélyi jellegű juttatások között elszámolt juttatás összege atársaságiadó-alap meghatározása során növeli az adózás előtti eredményt, tehátminimum társasági adót kell utána fizetni.Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] Aválaszt azzal kezdjük, hogy nem pontosak az információi.AzSzja-tv. 3. §-a 27. pontja szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységévelösszefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatokkeretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Meghiúsult építési terv

Kérdés: Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...(teljes összegükben) a beruházási számlával szemben kell tervenfelüli értékcsökkenésként elszámolni" (T 8664 – K 168).A társaságiadó-alap megállapítása során a Tao-tv. 8. §-a (1)bekezdésének b) pontja mellett a 7. § (1) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Bírság aktiválása

Kérdés: Beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást a kihirdetés után az egyik pályázó megtámadta és felülvizsgálták. Emiatt 500 E Ft bírságot kaptunk, amit ki kellett fizetni a közbeszerzési eljárást felülvizsgáló szervezetnek. Ezen túlmenően még a hatósági eljárási díjat is át kellett utalnunk három külföldi cégnek, egyenként 450 E Ft-ot. A fenti bírság és a hatósági eljárás díja beszámítható-e majd megvalósuló beruházás értékébe? Aktiválható-e?
Részlet a válaszából: […] ...a bekerülési értékbe.A jogerős határozatban megállapított bírság összegével aTao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a társaságiadó-alapmegállapításához az adózás elő­tti eredményt növelni kell. A külföldiek részére"hatósági eljárási díj"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Visszavásárolt saját üzletrész értékvesztése

Kérdés: A kft. visszavásárolt saját üzletrészének könyvekben kimutatott bekerülési értéke tartósan és jelentősen magasabb az üzletrészre jutó saját tőke értékének. Szerintünk a saját üzletrészre az évzáráskor értékvesztést kellene elszámolni olyan mértékig, hogy a saját üzletrész könyvekben kimutatott értéke a saját üzletrészre arányosan jutó saját tőke értékének megfelelő összegre csökkenjen. Az ily módon ráfordításként elszámolandó értékvesztés csökkenti az adózás előtti eredményt és ezen keresztül a társaságiadó-alapot, és ehhez nem kapcsolódik semmilyen jogcímen társságiadó-alapot növelő tétel. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően igen, de feltételekkel! Attól függően, hogy azüzletrész visszavásárlásakor a visszavételi érték és a rá jutó saját tőkeértékmilyen arányban volt.Az Szt. 54. §-ában foglaltakat a visszavásárolt üzletrészekesetében is alkalmazni kell, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] A horgászegyesület mint társadalmi szervezet alanya atársasági adónak. Az adó alapja az egyesület vállalkozási tevékenységénekadózás előtti eredménye, módosítva a Tao-tv. 9. §-ában foglaltakkal, továbbá haaz egyesület nem minősül közhasznú vagy kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] 1. "A" Kft., "B" Kft. és "X" Kft. a Tao-tv. előírása alapjánkapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ebből pedig az következik, hogy – ha azadóévben hatályos szerződés áll fenn bármelyikük között, és ennek alapjánteljesítés is történt – transzferár-nyilvántartást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Külföldön fizetett adó

Kérdés: Magyarországon az "X" kft. mint régióközpont is működik. Ezért havonta "management fee"-t számláz a régió országai felé. A Görögországban ilyen címen kifizetett összeg azonban nem kerül teljes mértékben kifizetésre, mivel ott 10% ún. "forrásadót" vonnak le, az adóhatóságuknak befizetik, erről küldenek igazolást. Mi ezért ezt a hiányt egyéb ráfordításként könyveljük. Kell-e ezzel növelni a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük azt, hogy az "X" kft. által aGörögországba kiszámlázott menedzsmentdíjat terheli – a görög jog szerint – afizetendő "forrásadó", bár azt a szolgáltatás igénybevevőjének kellmegfizetnie. Ez esetben az "X" kft.-nél a megfizetett 10%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetett biztosítási díjat mint személyi jellegű egyébkifizetés költségeként kell elszámolni.A számviteli elszámolást és a társaságiadó-alapot viszontnem befolyásolja, hogy a biztosított a társaság munkavállalója vagy annak tagja(közeli hozzátartozója)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
1
17
18
19
35