Ideiglenes használatbavételi engedély

Kérdés: A kft. tulajdonát képezi több éve egy ingatlan, amely földterületből és felépítményből áll. Az ingatlant a kft. használatba vette. Az építményre csak ideiglenes használatbavételi engedélye van, mivel az önkormányzatnak tartozik. Emiatt befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlant. Végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában aktiválható-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés szerint az önkormányzat azért adott csak ideigleneshasználatbavételi engedélyt, mert a kft.-nek az önkormányzat felé tartozásavan. Véleményünk szerint a kft. tartozása az önkormányzat felé nem minősíthetiideiglenessé a használatbavételi engedélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] ...jognak minősül. Az, akire a Ptk. előírásaiszerint ingyenesen engedményezik a követelést, az az ajándékhoz akkor juthozzá, ha az adós a tartozását kiegyenlíti, rendezi. A követelésselmegajándékozott azonban egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy az adós atartozását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Követelés elévülése

Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a követelés bírósági úton való érvényesítése,továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül atartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A hivatkozott Ptk.-előírás alapján tehát a 2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Devizaalapú forinthitel elszámolása

Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...161, 466 – K 455. (Személygépkocsiesetén az áfa nem vonható le, így az a bekerülési érték része!). A bank ezt aszállítóval szembeni tartozást CHF-alapú forinthitellel kiegyenlíti: T 455 – K444, de a szerződés szerint ennek a devizaalapja 25 000 CHF. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Tartozás ellenében gyümölcsös

Kérdés: Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kft. elfogadhat-e őstermelőtől tartozás ellenében felajánlott gyümölcsültetvényt?
Részlet a válaszából: […] ...a gyümölcsültetvényt, akkorazt az őstermelő piaci áron értékesítse, az értékesítésből származókövetelésébe számítsa be lejárt tartozását. A kft. az őstermelő számlájaalapján a gyümölcsültetvény vételét számolja el beruházásként, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...összegét azArt.-ben meghatározott esedékességig maradéktalanul megtérítette (a szállító, aszolgáltató számláját kifizette), vagy tartozását más módon rendezte.Az új Áfa-tv. 261. §-a (6) bekezdése alapján: azokban azesetekben, amelyekben az adóalany 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Gépkocsi hitelátvállalással történő vétele

Kérdés: Gépkocsi-bérbeadással foglalkozó kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője saját gépkocsiját eladta a kft.-nek hitelátvállalással. A gépkocsi értéke 1300 E Ft, a még fizetendő hitel 773 E Ft, az eladónak fizetendő 527 E Ft. A hitelt 57 hónap alatt kell törleszteni, havi 17 183 Ft-tal, kamattal együtt összesen 979 431 Ft-tal. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt esetben ellenérték ellenében történőtartozásátvállalásról van szó. Ez esetben a magánszemély gépkocsiját a kft. – ahitelintézet hozzájárulásával – a még fennálló hitel és kamatainak azátvállalásával vásárolja meg, feltételezhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Fióktelep részére átadott pénzeszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy ausztriai GmbH magyarországi fióktelepének könyvelését végzi. A működéshez a külföldi székhelyű vállalkozás folyamatosan, véglegesen pénzeszközt bocsát a fióktelep rendelkezésére. A fióktelep Magyarországon ügyfélszolgálati irodaként működik, más tevékenysége nincsen. Kérdésünk, a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a fióktelep rendelkezésére bocsátott pénzeszközt a jegyzett tőke változásaként vagy egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdése szerint a külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kellkimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldiszékhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az évek alatt felgyülemlett tagi kölcsön elengedéséről döntött az azt nyújtó – nem magyar állampolgárságú – magánszemély tag a cég javára. A tag és a társaság között különmegállapodásban rögzítették az elengedés tényét, az elengedett összeget, azt, hogy mikor folyósított és milyen összegű tagi kölcsönök kerültek elengedésre, továbbá utalás történt arra, hogy a tag miért engedte el a kölcsönt. A társaságnál az elengedett tagi kölcsönt az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, és annak összegével az adóalapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése alapján csökkenteni kell. A magánszemély tag esetében a követelése elengedésekor adófizetési kötelezettsége keletkezik-e akkor, ha a kölcsönt adózott pénzéből nyújtotta?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkeztet a magánszemélynél adófizetési kötelezettséget.(Bevételnek a magánszemély javára elengedett vagy más által átvállalt tartozásaminősül!)Itt kell megjegyezni, a tagi kölcsön miatti kötelezettségelengedése miatt a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Tagi kölcsönből eredménytartalék?

Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvvizsgálómegoldásra tett javaslatával nem lehet egyetérteni, az az Szt. tételeselőírásaival ellentétes, így nem javasoljuk a bt.-nek, hogy a könyvvizsgálójavaslata szerint járjon el. A valódiság számviteli alapelvéből az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
1
43
44
45
60