177 talált cikk a telefon kifejezésre

Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?

Kérdés: Arányosítással megosztott, le nem vonható áfa számviteli kezelésével kapcsolatos a kérdésem. Az Szt. 47. §-a (3) bekezdésének hatályos előírása alapján a bekerülési (beszerzési) érték tekintetében a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges követelmény, ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy az egyéb módszerekkel történő megosztás esetén sem lehet a bekerülési érték része az áfa megosztott, le nem vonható hányada, az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni. A telefonszámla 30%-ára eső le nem vonható áfát telefonköltségként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.

Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?

Kérdés: Cégünknél egy nagyobb értékű telefonvásárlás történt, nettó 250 ezer Ft értékben, a belső szabályzat azonban csak 120 ezer Ft nettó értékű telefonvásárlást engedélyez. A munkavállaló a különbözetet be szeretné fizetni a cégnek. A különbözetről számlát szeretnénk kiállítani. Számvitelileg helyesen járunk el? A számla nettó értéke a telefon teljes nettó összegének csökkentett összege (250-120=130 ezer Ft.)? Helyesen vontuk-e le a telefonvásárlás számlájának áfáját? A tárgyieszköz-nyilvántartásban kell-e az eszközértéket csökkenteni a munkavállaló által befizetett értékkel?

Kérdés: Ügyfelem szeretne venni egy okosórát, amely a telefonhoz hasonlóan működik (e-mail, sms, üzenet küldés-fogadás, információszerzés, szervező, naptár stb.). Számla alapján ez elszámolható céges költségként? Ha igen, az áfája visszaigényelhető?

Kérdés: Társaságunk teleshopos értékesítéssel foglalkozik. A vevők a kívánt terméket minden esetben telefonon keresztül rendelik meg. A telefonon történt beszélgetést rögzítjük. A megvásárolt terméket társaságunk futárszolgálat igénybevételével juttatja el a vásárlókhoz. A telefonos megrendelés során a munkatársaink tájékoztatják a vásárlókat arról, hogy a szállítási költség milyen összegű lesz, és melyik futárcég végzi a szolgáltatást, ugyanakkor az ÁSZF elfogadásáról a vásárlók nem nyilatkoznak, illetve a megrendelés írásban nem kerül rögzítésre. A társaság honlapján bárki számára hozzáférhető az Általános Szerződési Feltételünk, melyben szerepel, hogy a felek kapcsolatát az ÁSZF szabályozza, a vevők szerződést kötnek a társaságunkkal mint eladóval (nem írásban), valamint hogy az ÁSZF hatálya kiterjed a teleshopos megrendeléssel kapcsolatos jogviszonyokra. Az ÁSZF meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, illetve az egyéb szolgáltatások igénybevételével összefüggő körülményeket, többek között tartalmazza, hogy a vásárlók az ÁSZF-ben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az ÁSZF tartalmazza továbbá a szállítási költséget és azt is, hogy mely cég végzi a kiszállítást. Arra vonatkozóan szeretném kérni a tájékoztatásukat, hogy a szállítási költség összegével közvetített szolgáltatásként az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e a rögzített hangfelvétel és az ÁSZF alapján annak ellenére, hogy a vásárlókkal írásban kötött szerződéssel nem rendelkezik a társaság?