Találati lista:
51. cikk / 177 Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése
Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
52. cikk / 177 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
53. cikk / 177 Magáncélú telefonhasználat áfa-, illetve szja-alapja
Kérdés: Béren kívüli juttatásnak minősülő magáncélú telefonhasználat adózásával kapcsolatban kérünk segítséget. A telefonszámla végösszege: 1000 Ft, az adózás szempontjából figyelembe vett SzJ-számok szerinti összeg: 1150 Ft, a számlában szereplő előfizetői díjkedvezmény: -150 Ft. Melyik összeget kell adókötelesnek tekinteni?
54. cikk / 177 Telefonszolgáltatás közvetítése
Kérdés: Internetszolgáltató cég kiegészítő szolgáltatásként szeretne telefonszolgáltatást is nyújtani ügyfeleinek. A telefonszolgáltatást közvetlenül nem ő nyújtaná, csak ő számlázná tovább az ügyfelek felé, tehát közvetítené ezt a szolgáltatást. A cég, mint közvetítő, az indított hívásokat nem tudja mérni, az eredeti szolgáltató nyilvántartása és a tőle kapott számla alapján számlázná tovább a havi forgalmi díjakat. Kell-e ezen tevékenység után távközlési adót fizetnie, vagy az adót az a szolgáltató fizeti, akinek a telefonszolgáltatását a cég közvetíti?
55. cikk / 177 Forintért vásárol, euróval fizet
Kérdés: Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat – véleményem szerint – helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?
56. cikk / 177 Kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon
Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatójától kedvezményesen telefonokat vásárol. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, árát, áfát stb., a második sorban az új készülékre adott kedvezményt. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, a számla végösszege nulla. Hogyan történik az elszámolás kis értékű (100 ezer forint alatti) és nagy értékű telefon esetén? Mi történik az áfával? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
57. cikk / 177 Alkalmazott férjének gépkocsihasználata
Kérdés: A kft. alkalmazottja elszámolhat-e gépkocsiköltséget, ha a kft. érdekében használt gépkocsi tulajdonosa az alkalmazott férje? A cégautóadót mindig a gépkocsi-tulajdonos fizetné meg, amelyekben az alkalmazott – számlák alapján – költséget számol el. A gépkocsi-üzemeltetés – költségtérítés alapjául szolgáló – számláit kinek a nevére kell kérni? A gépkocsi-tulajdonos, az alkalmazott (aki a költségtérítést elszámolja), a kft. (akinek érdekében használják a gépkocsit)? Nem a gépkocsi-költségtérítéssel kapcsolatban kérdezünk! Van-e lehetőség a parkolási díj elszámolására, költségtérítésre, ha a parkolást magántulajdonban lévő telefonon rendezik, a parkolás díja a telefonszámlán jelenik meg?
58. cikk / 177 Mobilflottáról történő parkolás
Kérdés: Kérem, közöljék a céges mobilflottáról történő parkolás elszámolását! A cégnek vannak teherautói, amelyeket csak munkájuk elvégzéséhez használnak. El kell különíteni a parkolási költséget? Az áfa elszámolása hogyan történik?
59. cikk / 177 Otthoni telefon használata
Kérdés: A munkavállaló a telefonját cégügyekben használja. Milyen módon térítheti meg a cég a telefonköltségét (otthoni, nem mobil)?
60. cikk / 177 Bérleti díj elengedése
Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
