3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2009-ben új üzlethelyiséget nyitott. Az új üzlet vezetőjét már 2008. évben felvettük, hogy segítsen az arculat, bútorzat kialakításában, valamint a megfelelő árukészlet megrendelésében és a megfelelő alkalmazottak kiválasztásában. Elszámolhatók-e – a költség-haszon összevetésének elve szerint – a vezető 2008. évben felmerült bér + járulék költségei 2008-ban? Ha nem, milyen módon emelhetem ki költségek közül?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó kft. 37,5 millió Ft értékű kombájnt vásárolt 2008-ban. A vásárláshoz 9,3 millió Ft EMVA támogatást kapott. Igénybe kívánja venni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentést 30 millió Ft értékben. Lehetséges-e a kétfajta támogatást ugyanarra az eszközre igénybe venni? Mit kell érteni az 1857/2006 EK rendelet 4. cikkelyében megfogalmazott "egyszerű pótló beruházáson"?

Kérdés: Cégünk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Vevőinknek lehetőségük van arra, hogy az áruinkat banki hitel felvételével vásárolják meg. A banki hitelt mi intézzük, a bank nekünk átutalja a vevő helyett a vételárat. A banktól ezért havonta pénzügyi szolgáltatás közvetítése jogcímen pénzt kapunk, amelyről a számlát cégünk állítja ki. Kérdés, a banktól utólag kapott összeget melyik 9-es számlára lehet könyvelni?

Kérdés: A víziközmű-társulat a helyi önkormányzattal közös beruházás keretében vízvezeték- és csatornafektetési munkát végeztet. A beruházás lebonyolítója az önkormányzat, amelynek társulatunk a rendelkezésére álló pénzeszközöket a kivitelezés előrehaladásának ütemében átadja. A tagi befizetések megelőlegezéséhez a társulat hitelt vett fel, amelyet átutaltunk az önkormányzatnak és rendkívüli ráfordításként könyveltünk. A kivetéseket nem könyvelhetjük a rendkívüli ráfordításokat csökkentő tételként, így negatív az eredményünk. A tagi befizetések megelőlegezésére felvett hitelt könyvelhetjük-e a rendkívüli bevételek közé?

Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: Húsfeldolgozó cég vagyunk, disztribútor céggel szállíttatjuk az árut a vevőhöz. A szállító cég raktározza is az árut saját raktárában. Nemrégen leltároztak, és megállapították, hogy több termékből hiányuk van. Könyvvizsgálónk szerint áfás számlát kell kibocsátanunk, a szerződés erre vonatkozó pontjának értelmezése szerint. A szállító cég szerint kártérítés. A szerződés idevonatkozó része szerint: "A vállalkozó teljes anyagi felelősséggel tartozik az árunak saját raktárában történő átvételétől a vevők részére történő igazolt átadásáig. .... Teljes felelősséggel tartozik az áru elvesztése, megsemmisülése ... miatt a megrendelőt ért minden kárért...".

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?